Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
416 Bauko János Nikoleta / Nikol / Nikola / Nicol / Nicola / Nicole / Nicolett; Kristóf / Krištof / Christofer / Christofor / Christopher / Christophor / Christo. Az anyakönyvi törvény szerint Szlovákiában egy gyermeknek legfeljebb három keresztnevet lehet adni. A több keresztnevet viselők hivatalos érintkezésben azt a keresztnevet használják, amelyik az első helyen szerepel az anyakönyvben. A kettős keresztnevek bejegyzése divatossá kezd válni az utóbbi években. A kettős keresztnév mindkét tagja lehet magyar bejegyzésű (Attila Zsombor, Szilárd János, Réka Lilla, Enikő Csenge). Ritkább eset, amikor az egyik keresztnév magyar, a másik szlovák formában van anyakönyvezve (Attila Peter). A magyarul bejegyzett keresztnév egyéb idegen eredetű névvel is párosulhat (Anthony Csaba, Balázs Brúnó, Levente Kevin, Vanessa Etel, Marion Mónika). Az idegen eredetű kettős keresztnevek magyar eredetű családnevekhez kapcsolva kissé komikusán hatnak: Kelemen Noel Thomas, Székely Lara Fanny, Csontos Jennifer Amira. A hármas keresztnévadás lehetőségét ritkán használják ki a szülők. Példaként emliteném, hogy a Lévai járásban 1994-től 2007-ig hét hármas keresztnevet jegyeztek be az anyakönyvbe: Adam Dávid Jeremiás, Enriko Bálint Ľudovít (2x), Michal Pavol Viktor, Tania Bea Jana, Viet Pluong David, Viet Tuang Hung. Az egyes generációk között a névhasználatban különbségek mutatkoznak. Az idősebb generációnál még a „hagyományos” keresztnevek viselése az általános, de az újszülötteknél már az idegenebb hangzású, illetve helyesírású nevek dominálnak. Példaként említem, hogy Komáromban az újszülöttek nevei között olyanok fordulnak elő, melyek az idős generációnál hiányoznak: 2008-ban anyakönyvezettek - Amira, Brúnó, Cyntia, Jenni - fér, Jessica, Kiara, Kitty, Liana, Noel, Marcello, Melanie, Nadine, Nelly, Ramón, Stefa - nie, Thomas stb., 2010-ben anyakönyvezettek - Chiara, Dajana, Fernanda, Hugó, Lara, Lionel, Melisa, Scarlet, Vivien stb. 3.2. A nem hivatalos személynevek használata A nem hivatalos személynevet az egyén annak a közösségnek a tagjaitól kapja, amelyben él. így a névből valamiképpen arra a közösségre is következtethetünk, amelyben keletkezett. A bece- és ragadványnevek állományára hatással van a magyar-szlovák bilingvis környezet, s az egyes nyelvekből származó nevek aránya a közösség nyelvi hovatartozására is utal(hat). A szlovákiai magyarok bece- és ragadványnévhasználata anyanyelvdominánsnak (magyardominánsnak) tekinthető. A bece- és ragadványnévanyag nyelvi milyensége a település népességének nemzetiségi megoszlása következtében alakul(hat): minél nagyobb százalékban lakják a települést szlovák lakosok, annál nagyobb mértékben találkoz(hat)unk szlovák eredetű nevekkel, kontaktusjelenségekkel. A szlovák nemzetiségű személyek közül általában azok használnak, viselnek magyar személyneveket, akik nemzetiségileg vegyes családokban élnek, illetve gyakran kommunikálnak másokkal magyar nyelven. A becenevek a kétnyelvű magyar-szlovák környezetben különböző alakváltozatokban szerepelhetnek. Példaként lássuk a Katalin ke - resztnévből származó beceneveket. A Katalin név egyes becéző formái már keresztnévként is anyakönyvezhetők: Kata, Katica, Katinka, Kató(\. Ladó-Bíró 1998: 196—197). A magyar ajkú névhasználók általában magyar becenévi formákkal szólítják meg a magyar identitású névviselőt: Katácska, Katalinka, Katicácska, Katid, Katicka, Katika, Katinka, Katkó, Kató, Katócska, Katóka, Katu, Katuci. A magyar névviselő szlovák ismerősei azonban szlovák becenévváltozatot is használhatnak megszólítására: Kača, Kačka, Kačena, Kačenka, Katarinka, Katruša, Katuľa. Egyes képzők mindkét nyelvben előfordulnak, csak ortográfiái eltérés van a leírt névalakokban: Katus-Katus, Katuska-Katuška, Katya-Kat’a. Megtörténhet, hogy a névviselő az írott nyelvben (pl. SMS- ben, e-mailben) az egyik vagy másik nyelvből