Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
Magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek... 385 most egy kérdésre válaszolt, általában biztos volt válaszának helyességében. Egyetlen csoportban, az esztergomi kontrollcsoportban volt nagyobb a hiányzó válaszok aránya, s ez az esztergomi csoport mutatta a legkisebb mértékűjavulást a szövegértés terén. Bizonyos mértékű változást mutat a hibás válaszok sorrendje. Annak ellenére, hogy még mindig az összefüggéseket megválaszoló kérdések bizonyultak a legnehezebbnek, a miértre választ adó tévesztések jobban szétszóródnak a kérdések nehézségét bemutató listán (lásd 14. táblázat). Másrészt ha összehasonlítjuk a három felmérés során az összefüggésekre adott hibás válaszok arányát, kiderül, hogy ezeknek a válaszokon belüli aránya nem változott. Ide tartozik az első felmérésben a hibás válaszok 59,3%-a, a második felmérésben a tévesztések 60,8%-a, s a harmadik mérés során téves válaszok 62,7%-a. 5.5. Az adatok összevetése Összevetve elmondható, hogy a harmadik mérés során a csoportok javulást mutattak a szövegértés szintjében, ha nem is egyforma mértékben. E javulás nemcsak abban nyilvánult meg, hogy kevesebb volt a rossz szövegértési szintet mutató diákok száma, hanem a kisebb mértékű hibázásban s a hibák jellegének minőségi változásában is megmutatkozott. A részletes elemzés a szövegértési képesség bizonyos javulását mutatta ki a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó diákoknál is. Az ő esetükben azonban az egyéni különbségek kiugróan nagyok, újra csak rámutatva arra a tényre, hogy a szlovák tanítási nyelvű iskolába járó diákok magyar nyelvű szövegértési szintjének fejlődése önmagától esetleges. Bár a tesztelt diákok minden nap, még ha különböző mértékben is, de használják a magyar nyelvet, feltételezhetően csak felszíni nyelvi kompetencia alakult ki sokuknál. Nehezebb szöveg feldolgozása problémát okozott többük számára, a csoport átlageredménye nem érte el az első felmérésben mutatott szövegértési szintet. Kisebb mértékű a javulás a magyarországi kontrollcsoportnál, mint a három szlovákiai csoportnál, de mivel csak egy magyarországi csoport vett részt a felmérésben, e tényből következtetéseket további vizsgálatok nélkül nem lehet levonni. A közép-szlovákiai csoport a harmadik mérés eredményét tekintve alig éri el az első mérés átlagát. Az ő esetükben az értékelést nehezíti, hogy a csoport létszámának változása az ő esetükben a legnagyobb. A részletes elemzés azonban ennél a csoportnál is kimutatott javulást, ha kisebb mértéküt is, mint a többi csoportnál. 6. Következtetések Az eredmények a következő pontokban foglalhatóak össze. • minden csoport javulást mutatott a szövegértés szintjében, ha nem is egyforma mértékben; • az ok-okozati összefüggések felismerésének problémája a III. mérés során még mindig jelen volt; • a hibázás kisebb mértékű, kevesebben voltak a rossz szövegértési szintet mutató diákok; 14. táblázat & hibás válaszok megoszlása a válasz jellege szerint az egyes csoportoknál, III. felmérés Csoportok Nincs válasz Téves válasz Összesen NyMl diákok (N=45)3 (30%) 7 (70%) 10 NMI diákok (N=12)5 (50%) 5 (50%) 10 KöMl diákok (N=8)5(41,7%) 7 (58,3%) 12 KeMI diákok (N=9)2 (33,3%) 4 (66,7%) 6 SZÍ diákok (N=26)27 (37,5%) 45 (62,5%) 72 Mól kontrollcs. (N=26)21 (63,6%) 12 (36,4%) 33 Összesen (N=126)63 (44,1%) 80(51,9%) 143