Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A magyar és a szlovák nyelv választása... 357 A nyelvválasztást befolyásoló külső tényezők közül a következő háromra voltunk tekintettel: 1. Személyi kontextus, a társas együttcselekvés többi résztvevője, azaz az adatközlő beszélgetőtársai és az ún. meghallok1, ezek státusza, ill. az adatközlőkhöz fűződő viszonya; ezek mintegy nyomást gyakorolnak a beszélőre, befolyásolva nyelvválasztását. 2. A nyelvi és társadalmi környezet, a két nyelv szimbolikus és valóságos jelenléte az illető településen (ami részben a települések etnikai és nyelvi jellegének függvénye), az ott élők tipikus attitűdjei, normái; mindez mintegy nyomást gyakorol a beszélőre valamilyen irányban (vagy éppen ellentétes irányokban is, konkrét beszédhelyzetektől függően, vagy még azokon belül is). 3. A politikai kontextus : jogszabályok és más hatósági eszközök, ill. a hatósági nyomásgyakorlás. Föltételezésünk szerint e három tényező eltérő mértékben érvényesül az említett ötféle adatcsoportban, ill. nyelvhasználati színtéregyüttesben/nyelwálasztási helyzetben. A személyi kontextus nyomásgyakorlása a magánszférában, azaz az első két nyelvhasználati színtéregyüttes esetében nem vagy csak marginálisan játszik szerepet (a határesetekben, ill. kevéssé jellemző módon), a kisközösségi és a társadalmi szférát viszont (a harmadik, negyedik és ötödik színtéregyüttest) erősen meghatározza. A nyelvi és társadalmi környezet valószínűleg mindenfajta nyelvválasztási helyzetben befolyást gyakorol a nyelvválasztásra, még az aktív magánszférában is (első csoport). Bár ott érvényesülése viszonylag csekély, mégis talán épp a helyen érhető tetten a legtisztábban (mivel a többi tényezővel kevésbé kell számolni). A nyelvi és társadalmi környezet nyomása legerősebben a társadalmi szférában (negyedik és ötödik csoport) érvényesül. A politikai tényező a magánszférában és a kisközösségi szférában nem befolyásolja jelentősen a nyelvválasztást, szerepe csupán a társadalmi szférában erős, ott is főleg az erősen az állami befolyás alatt álló színtereken (államigazgatás) és más központilag irányított színtereken (pl. a gazdasági szférában). Az egyes külső tényezők szerepét a vizsgált nyelvválasztási helyzetekben, ill. nyelvhaszná - lati színtércsoportokon tehát nagyjából a következőként tételeztük: 1. táblázat Külső tényezők hatásának feltételezett mértéke az adatközlők nyelvválasztására a különféle nyelvhasználati szintércsoportokon Kontextus: Magánszféra Kisközösségi szféra Társadalmi szféra aktív passzív kevésbé központosított erősebben központosított a) személyi elhanyagolható elhanyagolható erős erős erős b) nyelvi/társad.csekély közepes közepes erős erős c) politikai elhanyagolható csekély elhanyagolható közepes erős 1. 2. 3. 4. 5. 1. Az adatközlők aktív „egyszemélyes” nyelvhasználata (aktív magánszféra) 2. Az adatközlők passzív „egyszemélyes” nyelvhasználata (passzív magánszféra) 3. Az adatközlők kisközösségi nyelvhasználata 4. Az adatközlők nyelvhasználata a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken 5. Az adatközlők nyelvhasználata az erősebben központosított nyelvhasználati színtereken a) személyi kontextus (résztvevők) b) nyelvi és társadalmi kontextus (a két nyelv szimbolikus és valóságos jelenléte az illető településen, az ott élők tipikus attitűdjei, normái, azaz a társadalmi nyomásgyakorlás) c) politikai kontextus (jogszabályok, ill. hatósági nyomásgyakorlás) 7 7. A meghalló olyan személy, aki nem része a beszélgetésnek, de jelen van, és hallja vagy hallhatja a beszélgetést, s ezáltal befolyásolhatja is annak tartalmát és minyelvűségét.
