Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
LANSTYÁK ISTVÁN A KÓD VÁLTÁS NYELVTANI ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE A SZLOVÁKIAI MAGYAR BESZÉLŐKÖZÖSSÉGBEN1 1. BEVEZETÉS írásomban a magyar és a szlovák nyelv közötti kódváltás nyelvtani aspektusának néhány fontos kérdésével foglalkozom. Élőnyelvi példáim többsége a Gramma Nyelvi Irodában készülő, a szlovákiai magyar beszélt nyelvi korpusz alapjául szolgáló élőnyelvi adatbázisból való. A magyar-szlovák, illetve szlovák-magyar kódváltás tárgykörébe vágó eddigi publikációk főleg vagy kizárólag a kódváltás pragmatikai oldalával foglalkoztak (Lanstyák-Szabómihály 1996; Vančóné 1998; Lanstyák 2000a: 159-176, 2000b; Németh 2002), s ugyanez a helyzet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén készült ilyen témájú egyetemi szakdolgozatok többségével is (Baranovicsová 1994; Béhrová 1994; Debnár 1994; Krcseková 1994; Wittenberger 1994; Mojzesová 1996; Lintner 2001; Kulcsárová 2002; Husáriková 2003). Csupán két olyan szakdolgozatot tudok említeni (Némethová 2001; Rabec 2003), amely a többieknél részletesebben tér ki a kódváltás nyelvtani vonatkozásaira, illetve nyelvtani szempontból is rendszerezi a gyűjtött élőnyelvi anyagot. Jómagam ebben a munkámban épp a kódváltás nyelvtani típusainak bemutatására helyezem a hangsúlyt, s példamondataimat is főként nyelvtani szempontból veszem górcső alá, bár olykor a teljesség vagy az érthetőség kedvéért a jelenség más vonatkozásaira is kitérek. Ezenkívül pedig foglalkozom a kódváltás jelzettségével is, mivel ez a kérdés is csak érintőlegesen van jelen a kódváltást (is) vizsgáló munkákban. Munkámat elsősorban magyar szakos egyetemi hallgatóknak és nyelvész doktoranduszoknak szánom, ezért kollégáim javaslatára a fontosabb fogalmakat rendre megmagyarázom, még azon az áron is, hogy némileg eltérek a szükebben vett témámtól. A kódváltás egyes nyelvtani típusainak illusztrálására szolgáló példáim jórészt a felsorolt munkákból származnak, kisebb részük pedig magyar-szlovák kétnyelvű beszélőkkel készített szociolingvisztikai interjúkon alapuló szemináriumi dolgozatokból való (Dohány 2004; Gujber 2004; Hushegyi 2004; Sill 2004). A hivatkozott szakdolgozatok és szemináriumi munkák, amelyek beépültek az említett élőnyelvi adatbázisba, rendkívül értékes élőnyelvi anyagot tartalmaznak, különösen azok, melyeknek szerzői teljesen spontán beszélt nyelvi 1. Ez a tanulmány a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport és a Gramma Nyelvi Iroda munkaterve alapján folyó kutatásokra épül, melyeket az Illyés Közalapítvány, az Arany János Közalapítvány, valamint a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatott. Itt köszönöm meg Fenyvesi Annának, Husárik Mariannának, Menyhárt Józsefnek, Misad Katalinnak, Rabec Istvánnak, Szabómihály Gizellának, Tolcsvai Nagy Gábornak és Vančóné Kremmer Ildikónak munkám előző változataihoz fűzött értékes észrevételeit. Külön kell köszönetét mondjak Cseresnyési Lászlónak „kötekedő” megjegyzéseiért, amelyek rendkívül inspirálóak voltak a számomra, s több kérdés alaposabb végiggondolására késztettek.
