Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
306 Lanstyák István megfelelőjét, az „egyszerűen” szót lazításos „ecen” formában az átirat fordításában.26 így tekintve a 25. sz. példa már nem is tartozik ide, hiszen ha módosítószó, akkor nem mondatrész, s így a bevezetőben említett kategóriák közül a „szó beépülése a mondatba” címkével lehet illetni. A határozószók beépülése - amint föntebb a 4. sz. példa kapcsán láttuk — a Z típusú kódváltás egyik sajátos eseteként is tárgyalható; az egyik vagy másik típushoz való sorolás attól függ, mennyire elevenen él a beszélőkben a szó alaki szerkesztettségének a tudata - amit persze empirikus vizsgálatok híján nem nagyon tudhatunk, legföljebb saját (bizonytalan és megbízhatatlan) nyelvi intuíciónk alapján sejthetünk. Ha a beszélők önálló morfémának érzik a vendégnyelvi határozószó végződését, V típusú kódváltásról van szó (23. és 24. sz. példa, s talán a 25. sz. is), ha a határozószó felbonthatatlan egységként él tudatukban, inkább Z típusú kódváltásról beszélhetünk (a 4. sz. példa, s esetleg a 25. sz. is). 3.3.6. Ige beépülése állítmányi funkcióban Az önmagában - alárendelt mondatrész nélkül — kódváltott ige beépülése vendégnyelvi morfémák segítségével egyfajta határeset a bázistartó kódváltás és a bázisváltás között. Bázistartó kódváltásról többnyire olyankor beszélhetünk, ha a vendégnyelvi igének csak bázisnyel - vi bővítményei vannak (de 1. még Lanstyák 2005b), mint például az alábbi két esetben: 26. És akkor rozvalkáme (.) harmadik napra (.) rozvalkáme olyan három-négy centi +//. mili - méterre (.) És akkor kisodorjuk (.) harmadik napra (.) kisodorjuk olyan három-négy centi +//. miliméterre (.) (Némová 2004: 5.) 27. Ott pedig egy és egy fé+//. öö két (.) és fél órán át ö sme maľovali. Ott pedig egy és egy fé+//. öö két (.) és fél órán át ö festettünk. (Pallagová 2004: 4.) Igazi határeset a következő, amelyben a bázisnyelvi igének csak alanyi bővítménye van, az is csupán egy témaismétlő névmás. Itt elég nagy mértékben függ az elemzőtől, hogy a szlovák nyelvű igét vendégnyelvi betétnek vagy bázisváltásnak tekinti-e. (Jómagam talán inkább vendégnyelvi betétnek tekinteném. Ha utána szlovákul beszélne tovább az adatközlő, több joggal tarthatnánk bázisváltásnak, ám itt az igével véget ér a megszólalás.) 28. T: Hát én? (.) Há én szoktam, ha vót idő, akkor én mindig szoktam haverokkal lenni (..), há és az bulizás. Én, a öcsém PiNGPONG-ozik, akkor én bulizok mindig. Ugyanaz. K: Olvasni, vagy +...? T: Olvasni, az nehrozí. K: /-És miért nem?-/ [nevetve] T: Há [habozás]. Inkább olvasok iNTERNET-en, meg ilyesmi, de ö könyveket (.) amikor még kicsi voltam. Skúškové, skúškové obdobie előtt olvasok sokat (.) biztos. T: Hát én? (.) Há én szoktam, ha vót idő, akkor én mindig szoktam haverokkal lenni (..), há és az bulizás. Én, a öcsém PiNGPONG-ozik, akkor én bulizok mindig. Ugyanaz. K: Olvasni, vagy +...? T: Olvasni, az nem fenyeget. K: /-És miért nem?-/ [nevetve] T: Há [habozás]. Inkább olvasok iNTERNET-en, meg ilyesmi, de ö könyveket (.) amikor még kicsi voltam. Vizsgaidőszak előtt olvasok sokat (.) biztos. (Hoboth 2004: 5.) 26. A szlovák „proste" nem lazításos alak ugyan, de mint nagymértékben deszemantizálódott töltelékszónak leginkább mégis az „ecen” változat felel meg neki.
