Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
276 Szabómihály Gizella szlovákiai alkorpuszban (amely fordított és eredeti magyar szövegeket is tartalmaz) a célja + főnévi igenév szerkezet gyakorisága 4,92 db/ millió szövegszó.6 A célja + főnévi igenév szerkezet tehát magyarországi szövegekben is előfordul, ezért ha szlovákiai szövegben találkozunk egy-egy ilyen szerkezettel, tudatosíthatjuk ugyan, hogy ez a szlovák cieľom koho/čoho je + infinitivus szerkezetnek felel meg, nem szükségszerűen minősítjük azonban a szöveget fordításnak (ha egyéb jelek nem utalnak rá). Ha azonban ilyen szerkezet egy rövid szövegrészleten belül halmozottan fordul elő, főképp olyan kontextusban, amely a magyarra nem jellemző, óhatatlanul is felmerül bennünk, hogy fordításról van szó. Például egy kéziratban (középiskolai tankönyv fordítása) minden fejezet elején pontokba szedve olvasható a fejezet célja, mégpedig ilyen formában: A fejezet célja: • Elsajátítani a szolgáltatások gazdasági lényegét és főbb jegyeit; • Megkülönböztetni az idegenforgalomban használt szolgáltatások jelentőségét; • Rámutatni a szolgáltatások sikeres eladására a minőség, a marketing és a fogyasztó kielégítését célzó népszerűsítés függvényében; • Megérteni a jogi összefüggéseket és a legf ontosabb törvényeket, amelyek a vidéki turisztikát és az agroturisztikát befolyásolják. Még ha az egyéb, szinte érthetetlen megfogalmazásoktól eltekintünk is, akkor is sejtjük, hogy eredeti magyar szövegben (tankönyv) a főnévi igeneves megoldás aligha elfogadható. Azért érezzük ezt idegenszerünek - a főnévi igenevek „halmozásán” túl -, mert nem felel meg a magyar főnév + főnévi igenév szerkezet kapcsolódási szabályszerűségeinek. Ha ugyanis a főnévi igeneves szerkezetet mellékmondattá alakítjuk, alanyi mellékmondatot kapunk, amelyben a főmondat névszói állítmányához kapcsolódó birtokos jelző valójában a mellékmondatbeli alannyal azonos, pl.: Az Üzbég Iszlám Mozgalom célja megdönteni Iszlám Karimov államfő rendszerét [...] —* Az Üzbég Iszlám Mozgalom célja, hogy megdöntse Iszlám Karimov államfő rendszerét; Nem célunk értékelni Ferenc József történelmi szerepét [...] —> Nem célunk az, hogy értékeljük Ferenc József történelmi szerepét; De kötelességed meghallgatni a bíróság végzését —> A kötelességed az, hogy meghallgasd a bíróság végzését. (A példák a Magyar Nemzeti Szövegtárból származnak, a további példákat 1. a Nyelvművelő kézikönyv vonatkozó szócikkében az f) pontban, NyKk 1. 1980: 688). Ha viszont ugyanezt az átalakítást a fenti fordított szövegen elvégezzük, egyes esetekben szemantikailag nem összeillő szöveget kapunk: a fejezet célja, hogy elsajátítsa ...; hogy megértse .... Ezekben nyilván nem a fejezetnek, hanem a fejezetben közölt tartalom révén a diáknak kell megértenie és elsajátítania valamit. Az átalakított szerkezetekben, azaz az alárendelt mondatokban tehát az alany hol a fejezet (amely metonimaként a szerzőt helyettesíti), hol pedig a diákok. Nem tudom, ilyen példákra gondolt-e a Nyelvművelő kézikönyv idézett szócikkének írója, viszont tény, hogy ha az alapigék és a fejezet szó szemantikai „összeférhetetlensége” értelmi zavart nem okoz is, megakasztja az olvasót, ugyanis ha nem tudatosítja is, nagy valószínűséggel azonban ösztönösen érzi a szemantikai disszonanciát. Az ilyen esetek megoldása nyilván többféle lehet, a legegyszerűbbnek az tűnik, ha az alárendelt mondatban többes szám első személyü alanyt alkalmazunk, ugyanis ez az általános alany mind a szerzőre, mind pedig a befogadóra vonatkozik, azonkívül a tankönyvszögekben is tipikusan alkalmazott megoldás. 6. Ezekből az adatokból természetesen messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, ugyanis a szlovákiai magyar alkorpusz nagyságrendekkel kisebb, mint a magyarországi: a magyarországi alkorpusz 164 millió szövegszót, a szlovákiai 9,5 milliót tartalmaz (1. az MNSZ bevezetőjét a http://corpus.nytud.hu/mnsz/bevezeto_hun.html honlapon).
