Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
270 Menyhárt József zó nyílt e pótlására a zárt é'-hez közelebb eső fonémát alkalmazta (Sándor 2007: 126-127). Az északi peremvidéken a magyar etnikum a honfoglalástól kezdve kapcsolatban volt szláv beszélőközösségekkel és az általuk beszélt nyelv(ek) változataival is, amely nyomot hagyott a magyar nyelv változatain (így pl. a nyelvjárásokon) is. A magyar-szlovák kapcsolatok nyelvi következményeit többnyire az etimológia felől közelítették meg: Gregor Ferenc (1989) szótörténeti és etimológiai feldolgozások alapján a nyelvjárási szókészletbe tartozó bár ’erdei fenyő’, lednek ’bükköny’, szemerek ’fenyőfajta’, morvány ’lakodalmi kalácsfajta’ szavakat a mohácsi vész előtti időszakból származó szlovák eredetű kölcsönszavaknak tartja (idézi Sándor 2007: 123). A szláv kölcsönszavaknak nyelvjárási beágyazottságára kiváló példákat idéz Valló Albert 1904-ből (Valló 1904: 558-572): 3. ábra Szláv kölcsönszavak a magyar nyelvjárásokban A szlovákból közvetlen kölcsönzéssel átvett, mára már kihalt kölcsönszavakra Nagyhind nyelvjárásából hoz példát Presinszky Károly: kucsëra (szlovák kučeravý ’göndör’): ’ mangalica’ 'Jálsá (szlovák jalša ’éger’): ’égerfa’; bucmáj (szlovák buclatý ’gömbölyded’): ’pufók’; strápc (szlovák strapec ’fürt’): ’fürt, a szőlőé, kicsi’ (Presinszky 2007: 154). A nyelvjárási kontaktusok kérdéskörének sajátos - és nagyon érdekes - csoportját képezik a nyelvszigetek és nyelvjárásszigetek. A nyelvszigetek esetében más, tehát idegen nyelvek változataitól körülvett — esetünkben magyar - nyelvjárásokról beszélünk, míg a nyelvjárásszigetek esetében azonnyelvi más nyelvjárások közé beékelt (között élő) nyelvjárásokról van szó. A nyelvi kontaktológia, főleg a nyelvjáráskeverés, a nyelvjárási változásvizsgálat szempontjából nagyon érdekes a nyelvsziget és a nyelvjárássziget vizsgálata: szlovákiai magyar vonatkozásban főleg a szenei ö-ző nyelvjárássziget érdemel említést (vö. Lanstyák 1989, 1992, ill. Kozsík 2006). HIVATKOZÁSOK Arany A. László 1939-40/1998. A kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai. Lingvistica Slovaca I., 1939/40; 39-52. Lanstyák István-Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 7-32. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. Kožík Diana 2006. A szenei ö-ző nyelvjárás. Egy felvidéki magyar nyelvjárássziget többszempontú vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: ELTE. Lanstyák István 1989. A Szene környéki nyelvjárás független labiális ö-zésének néhány kérdése. Tóth Károly (szerk.) Új Mindenes Gyűjtemény 8. Bratislava: Madách Könyvkiadó. 155-170. Lanstyák István 1992. Az alakváltozatok földrajzi és gyakorisági eloszlásának összefüggéseiről (a Csallóköz és a Mátyusföld nyelvjárási anyaga alapján). Kontra Miklós (szerk.) Társadalmi és területi változabradavka : assembles (Abauj megye Xyr. 25 : 240). — t. bradavka, (népies) ; bradavica, bradovica ( L.) : na. braterkinya : olyan nő. ki az oltáregyesület tagja (Abauj m. Xyr. 25:240). — t. braterkiíia : ua. hratyina : rokonság csűfneve (Palóc vid. Nyr. 23 : 42). bratina : atyafiság. — t. brat rína : társaság, bruderschaft (L.). A bratanec-bratranoc (L.) mellett él bizonyára *bratina is. VB. baratina : barátné (Békés m. Sárrét). bri ngues : 1. keskeny szalag, melylyel a leányok hajfonntjukat összekötik ; 2. az a csokor, melyet a parasztlányok elül a pruszlin hordanak. — t. brenka< : bongó, klirrer (L.). a brnkať : zúg, búg j. igéből.
