Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
MENYHÁRT JÓZSEF A NYELVJÁRÁSOK ÉS A NYELVI KONTAKTUSOK Alapvető tény, hogy nem létezik egyetlen olyan nyelv vagy nyelvváltozat sem, amelyre ne gyakorolt volna hatást valamely más azonnyelvi vagy más nyelvű nyelvváltozat. Mindez természetesen igaz a nyelvjárásokra vonatkozólag is: a nyelvjárás nyelvi kontaktusai úgy jöttek/jönnek létre, hogy a nyelvjárási beszélők más azonnyelvi változatot, esetleg más nyelvet beszélő népekkel, ill. népcsoportokkal kerültek kapcsolatba. így kerültek pl. a magyar nyelvbe a nyelvtörténet kutatási területét képező jövevényszavak: az állattenyésztés körébe tartozó ótörök, szláv, a keresztény hit felvételével kapcsolatos latin, ill. a ruházkodáshoz, az étel- és italkultúrához fűződő német, francia, olasz, angol eredetű jövevényszavak. Az egyes nyelvek vagy nyelvváltozatok egymásra hatása függ: 1. a kapcsolat intenzitásától (pl. a szlovákiai magyar palócok intenzívebb kapcsolatban vannak a szláv nyelvek közül a szlovákkal, mint az anyaországi palóc nyelvjárások beszélői); 2. a kapcsolat időtartamától (a szláv nyelvekkel a magyar nyelv hosszabb ideje van kapcsolatban, mint ahogyan volt pl. az alán nyelvvel, ezzel magyarázható a szláv jövevényszavak magas hányada nyelvünkben); 3. a kapcsolatban lévő nyelvek, nyelvváltozatok egymáshoz való viszonyától (alá- és fölérendeltségi helyzettől), ill. a társadalmi viszonyrendszerétől: egy alacsony presztízsű kisebbségi helyzetben lévő nyelv hamarabb és nagyobb arányban vesz át elemeket a többségi, nagy presztízsű nyelvből, mint fordítva, ill. ugyanez tapasztalható az azonnyelvi változatok között is. Arany A. László szerint a kétnyelvűségre visszavezethető jelenség mindig a kulturális és műveltségi vonatkozásban vagy hatalmi fölérendelés által előnyben részesített nyelv dominanciáját mutatja (Arany A. 1939/40: 39-52). A nyelvjárás nyelvi/nyelvváltozati kapcsolatait két fő típusba sorolhatjuk (vö. Kiss 2001: 231-232): a) nyelvjárásnak az azonnyelvi változattal (pl. a köznyelvvel, a regionális köznyelvvel vagy más nyelvjárásokkal) való kapcsolata, továbbá b) a nyelvjárásnak más nyelvekkel (annak köznyelvi vagy nyelvjárási változatával) való kapcsolódása. A nyelvjárások és a nyelvi kontaktusok kérdéskörének vizsgálatakor ezen túl külön ismertetést igényel az anyaországi, ill. a határon túl kisebbségi helyzetben élő magyar beszélőközösség. A Magyarországon beszélt nyelvjárások kapcsolattörténetében döntő fontosságú volt a köznyelv megjelenése. Ismert tény, hogy a magyar nyelv története a beszélt köznyelv megjelenéséig a nyelvjárások történetével azonos. A beszélt köznyelv használatának elterjedésével és presztízsének megerősödésével a magyar nyelvtörténet már az azonnyelvi változatok, éspedig a nyelvjárás és a köznyelv kapcsolatának, azok egymásra hatásának a történetévé módosult. A köznyelv nyelvjárásokra gya
