Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
262 Lanstyák István 6. FÜGGELÉK 6.1. Nagyobb területen élő eseti kontaktusjelenségek a) hangtani: • az i, í palatalizáló hatása az előtte álló t, d, n, l msh.-kra több palóc nyelvjárásban (pl. szeretyi, gyijó, kenyi, rëggelyi; tyíz) • szóvégi rövid o több palóc nyelvjárásban (pl. kilo, lëcso, dodo 'nagyapa', mulyo 'mulya'); az -o, -ko kicsinyítő képzőben (pl. Fëro; Josko, Fërko, Janko, Lacko)_____ b) alaktani-szókészlettani: kicsinyítő képzős formák • szokatlanul gyakori, ill. • szokatlan tő utáni használata (pl. cselédke, essőcske, inaska, szitácska, verebese, kapucska 'kiskapu', színke 'fészer'; háláska, szipëcskë, ijenke; álli, jári, tánci) • a megszokottól eltérő kicsinyítő képző használata, pl. cédulka "cédulácska", vö. szí. ceduľka', koronka "koronácska", vő. szí. korunka) a palóc és az abaúji nyj.-kban c) mondattani: • többes számú jelzett szó használata (többnyire határozatlan) számnévi jelző után a palóc és az északkeleti nyj.-kban (pl. sok embërëk, tëmërdëk katonák, kévés malacok; nihán csüréim vótak; mék töb mindenékre is futta vóna) • olykor az egynél nagyobb számra utaló határozott számnévi jelző után is (pl. három gyisznók) • jelen idejű létige összetett állítmányként való használata hangsúlyos helyzetben a palóc nyj.k-ban (pl. Noiszen van maga legény! Noiszen vannak maguk katonák! Bion nincsen maga vadász, nem is léssz! Nincsenek ők olyan gazdag mint a szomszéd.) 6.2. Egyetlen (vagy csak néhány) helyi nyelvjárásban élő eseti kontaktusjelenségek a) hangtani: • a h zöngétlenítő hatásának elmaradása Vágán és Nagyhinden (pl. [meghalt] és nem [mekhalt]; [egyházé], és nem [etyházé], [uraság házo], és nem [urasák házo]) b) alaktani-mondattani: • birtokos névmás, ill. birtokjeles névszó jelzői használata birtokos személyjelek helyett Vágán (pl. enyim sógor, tijed ló, tijetëk ökrök, övéké szoba; szomszédé ló) • ezzel összefüggően birtokos személyjel hiánya a "nekem van" szerkezetben ugyanott (pl. sok marha vót neki) c) mondattani: • szokatlan szórend: a hangsúlyos mondatrész elkerülése az állítmány előtti helyzetből Vágán és Magyarbődön (pl. Minnyá van hideg. Csinátak szírőt, letëtte sëprôt, az má vót övé. Nem jut eszëmbe, hogyan ászt kell. — Ászt mink hívunk rozbetekségnek. Mi az lëhët? Hogy mit esz csinál!) • az előzővel összefüggően az igekötő ige előtt maradása kirekesztő szórendben ugyanott (pl. Ki megmonta? Ászt is kisöbb mekkapta 'később kapta meg’. Nem tudom, ki beviszi. Osztan ki megaggya ászt? Tuttam mér ledobom. - Mindig akor lefekszik. Már későn odamentem.) • a ha kötőszó használata 'amikor' jelentésben Vágán (pl. Ki engëm esküttetët, ha nősűtem. It vót, ha a lovakot etettem. O, ha huszár vót, miilen lovaji vótak!)
