Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
Idegen szavak a magyar nyelv szlovákiai változataiban 247 használatos” minősítés ebből következően igencsak problematikus. Van adatunk a szlovákiai magyarban általános drogéria (’illatszer, illatszerbolt’) vagy rešpekt (respektus ’tekintély, tisztelet, tekintet valaki iránt’) magyarországi előfordulására is, holott az előbbit az értelmező kéziszótár „kivesződnek minősíti, az utóbbit pedig ebben a formában még az idegen szavak szótára sem tartalmazza; valós ismertségüket, elterjedtségüket azonban nem tudjuk megítélni. Továbbá a magyarországi nyelvi változások egy a szlovákiai magyarban használatos idegen szó stílusértékének radikális megváltozását is előidézhetik. Például a ’terv, tervezet’jelentésű projekt (< szí. projekt) korábban a szlovákiai magyarban szubstandardnak minősült, ám a projektum szónak angol hatásra (< ang. project) latinos végződés nélküli, projekt formában való magyarországi elterjedése a szlovákiai magyar projekt-et is átminősíti. Hasonló változás mehet végbe a rešpekt esetében is, amennyiben a magyarországi nyelvhasználatban való felbukkanása nem hapax jellegű. 2.2. A szlovákiai magyarban használatos idegen szavak több szempontból csoportosíthatók: 1. formai, 2. jelentéstani, 3. stilisztikai-pragmatikai, 4. gyakorisági szempontból, 5. más szóelemekkel való kapcsolódás szempontjából. A szlovákiai magyarban használt idegen szó formája és jelentése szorosan összefügg azzal, hogy az illető fogalmat a szlovák és a magyar nyelv azonos etimonú szóval fejezi-e ki vagy nem; s ha igen, milyen hangalakban és jelentésben él az adott szó a szlovákban, illetve az egyetemes magyar nyelvben. 2.2.1. Formai szempontból az alábbi fő típusok különíthetők el: a) Az idegen szó alakja fonológiailag a szlovák és a magyar nyelvben egybeesik (s jelentésszerkezetük is azonos) pl. diktatúra, parlament, program, rekord, garancia, múzeum, katalizátor (szí. katalyzátor), galéria, téma. Ezek esetében a szlovákiai magyar nyelvhasználat nem tér el a magyarországitól (s értelemszerűen a szlováktól sem), legföljebb az eltérő helyesírású szavak esetében jelentkezhet helyesírási interferencia, pl. szí. suvenír - m. szuvenír. Ha a magyarban az idegen szó egy magyar szóval váltakozik, a magyarországi és a szlovákiai magyar nyelvhasználatban gyakorisági különbségek léphetnek fel. (Erről később szólunk.) A hangalaknak a két nyelvbeli egybeesése bizonyos latinos végződésű szavak esetében hiperkorrekt alakokat hozhat létre, pl. monológus (szí. monológ - m. monológ), evidenció (szí. evidencia - m. evidencia ’nyilvántartás’), tendenció (szí. tendencia - m. tendencia ’irány, irányzat, irányulás)’ stb. b) Az azonos jelentésű idegen szavak hangalakja a két nyelvben eltérő. Ilyen esetben léphet fel alaki interferencia s ennek következményeként hangalakkölcsönzés. A szlovákiai magyar nyelvhasználatban - a magyarban meghonosodott alakokkal összevetve — ezzel kapcsolatban az alábbi jelenségek figyelhetők meg:- a latin eredetű toldalékok elhagyása: infarkt (szí. infarkt - infarktus ’a szöveteknek keringési zavar következtében fellépő elhalása’, a mindennapi beszélt nyelvben ’szívinfarktus’ értelemben használatos), invalid (szí. invalid - invalidus ’rokkant’), prímár/primár (szí. primár - primárius ’főorvos’), prax (szí. prax - praxis általános ’gyakorlat’ jelentésben), referát (szí. referát - referátum ’jelentéstétel, beszámoló’) stb.- a latin eredetű toldalékok felcserélése: exkurzia (szí. exkurzia - m. exkurzió 'tanulmányi kirándulás’), antikvariát (szí. antikvariát - m. antikvárium ’régiségkereskedés’), rekreácia szí. rekreácia - rekreáció ’üdülés, különösen a szakszervezet, a munkáltató által szervezett’) stb.- a latin eredetű szavakban a magyaros ä helyettesítése .vz-szel (a szlovák kiejtés hatására): sztatika (szí. statika, ejtsd: sztatika - m. statika ’az építmények egyensúlyi viszonyai’), szpartakiád (szí. spartakiáda, ejtsd: szpartakiá-
