Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
A szlovák nyelvpolitika és a nyelvhasználat... 23 nyelv hivatalos használatához szükséges 20%os kisebbségi részarány). Mindezek a nemzetközi vélemények és értékelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány kidolgozta, a parlament pedig 2011. június 28-án elfogadta21 a kisebbségi nyelvhasználati törvény (1999. évi 184. számú törvény) módosítását, amely azonban felemásra sikeredett: a kisebbségi nyelv használatához szükséges határt ugyan 15%-ra csökkentette, ez a rendelkezés azonban csak 2021-től alkalmazható. Részben kibővültek a kisebbségi nyelvű hivatali érintkezés lehetőségei, így például a szóbeli hivatali érintkezésben azokon e településeken is használhatja az ügyfél a nyelvét, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá, bizonyos dokumentumok - pl. anyakönyvi kivonatok - kisebbségi nyelven is kiállítható. Valamint bővült azoknak a hivataloknak a köre, amelyekre a törvény vonatkozik. Nyilván az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény közötti nagyfokú kiegyensúlyozatlanságot kívánták a törvényhozók megszüntetni azzal, hogy a törvény bizonyos rendelkezéseinek megsértéséért a hivatal megbirságolható (50-től 2500 euróig). Amint azonban a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának június 14-i állásfoglalásából kiderül, a korábbi szabályozáshoz képest alapvető változásokat nem hozott a törvény, bizonyos területeken pedig visszalépés történt. Továbbra is megmaradtak a nem államnyelvü televíziózást érintő súlyos korlátozások, mivel továbbra is feliratozni kell a kisebbségi nyelven sugárzott televíziós műsorokat. A településeknek nem kell kötelezően alkalmazniuk senkit, aki bírja a kisebbségek nyelvét az érintettekkel való kommunikációhoz, helyette meghatározott órákban foglalkozhatnak a hivatalos nyelvtől eltérő módon beszélni szándékozó panaszosokkal. Az egészségügyi és szociális intézményekben szintén nem válik kötelezővé a nyelvhasználat; a kórházaknak és rendelőintézeteknek csupán akkor kell lehetővé tenniük a kisebbségi nyelvhasználatot, amennyiben ezt saját feltételei megengedik. Az önkormányzati rendőrök is csupán akkor kommunikálhatnak a kisebbség nyelvén, ha ebbe mindegyik jelenlévő érdekelt fél beleegyezik. Stb. A Híd/Most által kidolgozott és eredetileg beterjesztett és szöveg több ponton is eltér az elfogadottól, a törvény megszavazása fejében ugyanis bedolgozták az egyik szlovák pártformáció korlátozó rendelkezéseit. Hasonló eset történt 1999-ben, amikor is az MKP által kidolgozott, a nemzetközi ajánlásoknak messzemenően megfelelő szöveget a koaliciós partnerek elvetették. 4. BEFEJEZÉS Ha áttekintjük a rendszerváltozás óta elmúlt másfél évtized történéseit, megállapíthatjuk, hogy a kisebbségi nyelvhasználat jogi garanciái tekintetében több szempontból is előrelépés történt, s nem utolsó sorban ennek következtében bővültek a magyar nyelv nyilvános és hivatalos használatának a lehetőségei is. Bizonyos területen - éppen az államnyelvtörvény miatt - viszont túlszabályozott a nyelvhasználat, olyan kommunikációs szituációkban is előírja a szlovák nyelv használatát, amikor valójában a kommunikációban részt vevő felek józan megegyezése is elegendő volna. Továbbra sem megoldott azonban az alapvető probléma: az államnyelvtörvény szinte minden nyilvános nyelvhasználati színtéren kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát, a kisebbségi nyelvek — így a magyar is - használata viszont nagyrészt nem kötelező, hanem csak lehetőség van rá. így továbbra is fennmarad a szlovák nyelv dominanciája. A magyar politikai képviselet részéről már többször megfogalmazódott az igény, hogy a magyar nyelvet A regionális vagy kisebbségi nyelvek chartája értelmében regionális nyelvként ismerjék el. Erre eddig egyetlen szlovák kormányzat sem volt hajlandó, holott a 21. A törvényt eredetileg június 10-én fogadta el a parlament, de azt a köztársasági elnök megvétózta.
