Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
Vélekedések a nyelvről egy nyelvcserehelyzetben lévő közösségben 237 magyarázatát abban kereshetjük, hogy a magát szlovák anyanyelvűnek és nemzetiségűnek valló fiatal és középgeneráció tagjai szlováknyelv-használatának alapja a szlovák tanítási nyelvű alapiskolában elsajátított szlovák köznyelv. Az itteni szlovák nyelv magas presztízse ebből adódik. Az interjúk során ezt az egyik adatközlőm szlovák nyelvjárási és köznyelvi példákkal szemléltetve ekképp magyarázza. (Az adatközlő magyar anyanyelvű szlovák nemzetiségű, középiskolai végzettségű, 55 éves nő.): Úgy, mint Kishint és Újfalo, nágyo+ náty külömpsíg ván közöltök. It be+ (ö) nem monták, hogy bol som, bou som, prišou som3... [Ühüm] (xx) [Újfaluba már nem? Azt nem úgy mondják?] Nem, nem, Újfaluba nem. De it Kishindën nagyon. [És a hin+ nagyhindi szlovákok, azok hogyan beszélnek?] Azok jobb+ (ö) no, há mond valamit szloväkól, mäs+ kíp mongyá, mind ä kishindi. [Az megint más?] Tehát nem szokjuk mondani bou som, išou som, prišou som, aie prišiel som. Igen. Itt akik ma úgy szlovákok, azok, azok tisztábban beszélnek. [Igen?] Tisztábban. Igén. Mongyuk rá, hogy tipikusáb ez... A kérdőív azon kérdéseire, hogy a tágabb, ill. szükebb környezetben hol beszélnek szebben magyarul, ill. szlovákul az adatközlők jelentős része (31/78=39,74%) nem tudott válaszolni. Főként a szlovák anyanyelvűek nem tudták megítélni (érthető módon), hogy milyen különbségek vannak a magyar nyelv változatai között. A magyar nyelvvel kapcsolatban feltüntetett válaszok között a szükebb környezetből legtöbbször Pográny, Kalász, Nagycétény települések neve szerepelt. A további falvak nevei egy-egy alkalommal fordultak elő: Felsőaha, Bábindal, Bodok, Gerencsér, Gímes. Indoklásként legtöbbször a kirívó nyelvjárási sajátosságok hiányát említették. Pográny nyelvjárását a Nyitra-vidék többi adatközlőjéhez hasonlóan (vö. Sándor 2004: 51) nagyra értékelték. Egyik adatközlőm szerint Pográny olyan, mintha Magyarországon lenne. A tágabb környezetből Dunaszerdahely, Komárom neve szerepelt azzal az indokkal, hogy ott többet gyakorolják a magyar nyelvet, ill. ott igazi magyar nyelvet beszélnek. Akadt adatközlő, aki Magyarországot tüntette fel. A szükebb környezetben az adatközlők szerint Verebélyen beszélnek a legszebben szlovákul. A magyar adatközlők közül ezt néhányan azzal indokolták, hogy ott a lakosság nagyobb része bevándorolt, és igyekeznek szépen beszélni, a szlovákok pedig azzal, hogy ott irodalmi nyelven beszélnek. A további válaszokban szerepelt még Nyitra, Besztercebánya neve, ill. a szomszédos Zsitvaújfalu, valamit tágabb régióként Közép-Szlovákia. A nyelvváltozatokhoz kötődő attitűdöket nemcsak a nyelvváltozatok között érezhető különbségek, hanem az egyén nyelvhasználatát ért sérelmek is befolyásolhatják. Az Elöfordulte, hogy Ont valamikor kijavították a beszédmódja miatt? kérdésre a legtöbb adatközlői csoportban többségében negatív eredményt kaptam. Csupán a harmadik csoport válaszadói között voltak többen, akiket ért ilyen sérelem. A válaszok százalékos megoszlását a 6. ábra tartalmazza. Az első csoport néhány (4/26=16%) adatközlőjének megnyilvánulásait a más magyar nyelvváltozatot beszélők vagy magyarországiak javították. A következő válaszokat találjuk a kérdőívekben: ha más magyarokkal beszéltem, ha magyarországiakkal találkoztam, ha munkahelyemen más környékbeliekkel beszéltem. A többi csoportban, főként a fiatalok a szlovák iskola ilyen jellegű megjegyzéseit sérelmezték a következőképpen: ha iskolában nem tudtam valamit szlovákul, iskolában a szlovák szakos tanáraim, lányom, ha iskolában másképp hallotta. A következő szövegrészletben egy szlovák anyanyelvű és nemzetiségű adatközlő magyar nyelvhasználatát ért sérelmeit mondja el. Az adatközlő saját bevallása szerint nem nagyon jól tud magyarul, az interjú is inkább szlovákul folyt. A magyar nyelvet néha a munkahelyén, a szomszédos Kalászon használja. Elmondja, hogy
