Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
Vélekedések a nyelvről egy nyelvcserehelyzetben lévő közösségben 233 labbi Partizánske városában élt. Egy-egy adatközlőm a környékbeli falvak (Kalász, Lapásgyarmat, Tild, Kishind) lakosa volt. Egyetlen személy adott meg több lakóhelyet is (Pozsony, Magyarbél, Érsekújvár, Galánta, Malacka, Szenice, Szénavár), hivatásából adódóan. Idősebb férfi adatközlőim közül négyen csehországi munkahelyeken voltak távol több, mint egy évig, egy féri adatközlőm pedig Líbiában dolgozott. A válaszadók iskolázottságát vizsgálva a kérdőívek adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatal generáció Kishinden, Kalászon, Verebélyen vagy Nyitrán végezte alapiskolai tanulmányait szlovák nyelven. A középkorosztály Nagyhinden és Kalászon tanult magyar alapiskolában, és Nyitrán, ill. Verebélyen szlovákban. Az idősebbek döntő többsége Nagyhinden tanult, ill. a szlovák anyanyelvű idős lakosok Kishinden vagy Zsitvaújfaluban. A szlovák nyelvű szakmunkásképzőt az adatközlők Nyitrán, Verebélyen, Aranyosmaróton, Pozsonyban, Karván, Tolmácson, Partizánsken, ill. Pöstyénben végezték. Szakközépiskolát szintén Nyitrán vagy Léván végeztek, ill. egy adatközlő Rakovicén. Gimnáziumba Nyitrára, szakosító iskolába Aranyosmarótra, főiskolára/egyetemre pedig szintén Nyitrára, ill, Pozsonyba jártak adatközlőim. Óvodába idős adatközlőim nem jártak, a középkorúak közül is csupán kilencen (négyen szlovákba, ketten magyarba és hárman vegyes nyelvűbe). A válaszadók családi hátterét a 2. táblázat adatai alapján ismerhetjük meg. Az exogám házasságból való adatközlőim egyik szülője (ha magyar) Bábindalról, Kalászról, Zséréről, Nagycétényből, ill. (ha szlovák) Taszárról, Szénavárról, Kishindről származik. Az adatközlők házastársára (vagy volt házastársára) vonatkozó nemzetiségi adatokat a 3. táblázat foglalja össze. A vizsgálatban résztvevő adatközlők 25,64%-a vegyes házasságban él(t). Mindhárom generáció körében megfigyelhető e házasodási szokás, ám leginkább a középkorú és fiatal generációra jellemző. A nyelvtudás felmérése a nyelvcserehelyzetben lévő közösségek nyelvhasználatát feltérképező vizsgálatok egyik feltétele. Az adatközlők magyar és szlovák nyelvtudását szubjektív önértékelő kérdésekkel mértem. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak. A magyar nyelvtudást tudakoló kérdés válaszainak százalékos megoszlását a 2. ábra szemlélteti. A válaszok alapján négy adatközlői csoport alakítható ki. Az első csoportot a magyar anya-2. táblázat Az adatközlők családi háttere nyelvi szempontból a családi háttér fiatalok középkorúak idősek homogén magyar 4/21 = 19,04%15/29=51,72% 20/28=71,42% vegyes 10/21=47,61%9/29=31,03% 6/28=21,42% homogén szlovák 7/21=33,33%5/29=17,24% 2/28=7,14% 3. táblázat Az adatközlők házastársának nemzetisége fiatalok középkorúak idősek magyar 2/21=9,52%11/29=37,93% 18/28=64,28% szlovák 6/21=28,57%15/29=51,72% 8/28=28,57% nincs házastárs 13/21=61,90%3/29=10,34% 2/28=7,14%
