Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
A szlovákiai magyar nyelvjárások területi egységei 205 lë, në, të, së, ëggy, a vegyes hangrendű szavakban, illetőleg újabb jövevényszavakban fordul elő (Imre 1971: 203). Az eddigi kutatások (Kulcsámé Sz. Zsuzsa 1978, Bárdos Gyula 1982, Lanstyák István 1989, 1992, Kožík 2006b) alapján a nyelvjárássziget sajátosságainak változásai a következők: megfigyelhető az ö hang illabiálisabb realizációja, melyet a kutatók közül Imre (1971) és Kulcsámé (1978) a labiális ö-zés bomlásának tart. Lanstyák ezzel szemben arra a megállapításra jut, hogy az illabiálisabb ejtés nem köthető sem életkorhoz, sem hangtani helyzethez, sem bizonyos típusú morfémákhoz, ugyanakkor „kétségtelennek látszik beszédhelyzetbeli kötöttsége: minél kevésbé természetes a beszédhelyzet, annál gyakoribbak az illabiálisabb megvalósulások” (Lanstyák 1989: 167). A nyelvjárásszigetet kutatók a zárt ë előfordulását az ö-zés ellenpéldájaként említik (Imre 1971, Kulcsámé 1978). Lanstyák (1989) megállapítja, hogy a zárt ë, nem számítva a kisszámú újabb jövevény szókat és néhány egyéb szóban tapasztalható ingadozást, kizárásos viszonyban van az ö fonémával. A zárt é'-s ejtésváltozatok csak az ö fonéma illabiálisabb megvalósulásának szélső határát képviselik. A már említett kisszámú kivételek esetében éppen fordított a helyzet: az ö a zárt ë fonéma leglabiálisabb ejtés változata. Az említett tanulmányok foglalkoznak az ö-zés nyelvjárásszigeten belüli megoszlásával is. A meg- igekötő kapcsán Kulcsámé (1978) kétféle ejtés változatra figyelt föl: míg az igekötőt Szencen meg-nek ejtik, addig Félben mög-nek. A nyelvjárásszigeten belül Lanstyák (1989, 1992) több jelenségre kiterjedő vizsgálatai igazolták Kulcsámé (1978) megfigyeléseit. A Lanstyák által felhasznált anyag fényében a nyelvjárássziget két nagy egységre tagolható, melyeket kisebb-nagyobb eltéréssel a Kis-Duna választ el egymástól. Az északi - északkeleti részt a kevésbé labiális változatok (meg-), míg a déli - délkeleti részt a labiálisabb változatok (mög-) jellemzik (idézi Kožík 2006a: 169-182). 2. A PALÓC NYELVJÁRÁSI RÉGIÓ A palóc nyelvjárási régiónak a többi szlovákiai nyelvjárási régióval szemben nagyobb a belső tagoltsága, azaz sok és változatos jelenséggel több nyelvjáráscsoport, nyelvjárássziget található benne (1. Imre 1971: 333; Juhász 2001: 3. ábra Palócföld és fontosabb települései (Liszka 2002: 296)
