Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
A szlovákiai magyar nyelvjárásokhoz való viszonyulás 199 okhoz viszonyított erősebb nyelvjárásiasságálak tényét is. Az előrehaladott nyelvcserehelyzetben lévő 'Jagyhind magyar és szlovák lakosságának íyelvi/nyelvjárási attitűdjeit hasonlította össze hesinszky Károly (2007). A vizsgálat megálla>ította, hogy az ún. kontaktushipotézis (a rfilönböző nemzetiségű csoportok együttélése ragy sűrűbb érintkezése javítja az egymásról dalakított képet) Nagyhinden a két csoport íyelvváltozatának kölcsönös megítélésére is vonatkozik. A szlovák többség pozitívan viszoíyul a nyelvcsere előrehaladott fokán lévő nagyar kisebbség nyelvéhez, nyelvjárásához a cözségben. Ennek oka egyrészt a még magyaul beszélő idősebb nagyhindi lakosok tisztelee, másrészt pedig az, hogy a nagyhindi magyaok nagyon jól beszélik a többség nyelvét, íonkrét nyelvhasználati konfliktusok megollásakor azonban ezek a pozitív attitűdök nin:senek minden esetben a magyar nyelv hasznáatának gyakoriságára kedvező hatással. A fejezet elején említettük, hogy a nyelvjáásokhoz való viszonyulás tudományos alapú cialakitásában alapvető szerepe van az anyaíyelvi oktatásnak. A magyar szakos pedagóguiok és egyetemi hallgatók körében végzett attiűdkutatásokat Sándor Anna (2009) és Aesinszky Károly (2009) is. A felméréseikből ciderül, hogy az egyetemi hallgatók többsége )eszél valamilyen nyelvjárást; a saját nyelvjáásukat szépnek vélik; a falusi hallgatók egy észét is szüleik már nem nyelvjárásban, hanem cöznyelven szocializálták; a köznyelv elsajátítsa főként a palóc nyelvjárást beszélőknek okozott gondot; a nyelvjárási nyelvhasználaukkal kapcsolatos kellemetlen élményeiket ioként pedagógusaik vagy magyarországi leszólok negatív vélekedése váltotta ki. Az, hogy a leendő magyar szakos pedagógusok többsége pozitívan viszonyul a szlováciai magyar nyelvjárásokhoz, biztató jel, melybe építve talán elérhető, hogy a felnövekvő generáció nyelvi tévhitektől mentesen, tudomályos ismeretekre támaszkodva viszonyuljon a lyelvekhez és a nyelvváltozatokhoz. HIVATKOZÁSOK Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Csepeli György 1997. A szociálpszichológia vázlata. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. Fülöp Lajos 2000. Gondolatok a regionális köznyelviségről. Magyar Nyelvjárások, 153-162. Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiss Jenő 2000. Magyar nyelvjárástani kalauz. Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 3. Budapest: ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó. Kontra Miklós - Saly Noémi (szerk.) 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest: Osiris. Kožík Diana 2004. A nyelvjárásokkal kapcsolatos attitűdvizsgálatok a szlovákiai magyar pedagógusok néhány csoportjában. Lanstyák István - Menyhárt József (szerk.) Ta - nulmányok a kétnyelvűségről II. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 93-124. Lanstyák István 1998. Nyelvünkben - otthon. Dunaszerdahely: Nap Kiadó. Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest - Pozsony: Osiris Kiadó - Kalligram Könyvkiadó MTA Kisebbségkutató Műhely. Menyhárt József 2007. Nyelvjárási attitüdvizsgálatok Nyékvárkony községben (1999- 2006). Guttmann Miklós - Molnár Zoltán (szerk.) 2007. V. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 168-176. Péntek János 2003. Státusz, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelése. Péntek János - Benő Attila szerk. Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 1. Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. 32-39. Presinszky Károly 2007. Attitűdvizsgálatok Nagyhinden. Guttmann Miklós - Molnár Zoltán (szerk.) 2007. V. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 215-222.
