Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
186 Sándor Anna használatának és megmaradásának. Ma viszont, mivel a magyarlakta déli járásokban a legmagasabb a munkanélküliség, a magyarok a nagyobb szlovák városokban vagy külföldön vállalnak munkát, s ezáltal kiszakadva az addigi nyelvi környezetből, anyanyelvük/nyelvj árasuk használata is háttérbe szorul. Az említett szociális tényezők is bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző felmérések a magyar lakosság egészségi állapotát tekintve szintén kedvezőtlen mutatókról számolnak be. Lelkiállapotát leginkább a gazdasági és a szociális bizonytalanság, a magyarellenes politikai légkör és a diszkriminatív nyelvpolitikai intézkedések rombolják, magánéletében pedig a házasságok és a család gyakoribb felbomlása (1991-hez viszonyítva 2001-ben 2,8%-ról 4,3% százalékra nőtt az elváltak aránya; Gyurgyík 2006) csökkenti biztonságérzetét. A hitélet némileg enyhítheti, enyhíthetné a több irányból érkező negatív hatásokat, de a szlovák egyházpolitikai intézkedések, különösen a római katolikus egyházon belül, melyhez a szlovákiai magyarok 72,8%-a is tartozik (Gyurgyík 2006: 73), épp az anyanyelv háttérbe szorulása miatt nem minden esetben szolgálják a lelki megnyugvást (vö. Menyhárt 2009: 266-269). Változik a falvak etnikai összetétele is, nagyobb városok környezetében a betelepülők nagy része szlovák vagy roma. Az említett külső nyelvi tényezők következményei az azonosságtudat gyengülésében, a megfélemlített anyanyelvhasználatban már ma is megnyilvánulnak. A szlovák többségű településeken, különösen a városokban az egyre halkuló magyar beszédnek lehetünk tanúi. Mindez csökkent(het)i a magyar anyanyelvűek nyelvi otthonosságérzetét és növel(het)i beolvadását, melyben a nyelvvesztés egyben nyelvjárásvesztés is. E negatív jelenségek tehát már ma is megfigyelhetők, de mélyreható közösségromboló következményei, ha nem változik a gazdasági és a politikai helyzet, még csak várhatók ( vö. Gyurgyík 2011: 17). A magyar közösségben lejátszódó asszimilációs folyamatok elsősorban a nyelvhasználatban követhetők nyomon, hiszen bizonyos települések etnikai arányainak megváltozása alaposan megnehezíti például a nyelvjárások korcsoportok szerinti vizsgálatát, mivel a fiatal nemzedék tagjai már nem beszélnek magyarul. Ma még azonban a szlovákiai magyarlakta falvak (és részben a kisvárosok) nyelvhasználatára jellemző a nyelvjárások domináns jelenléte, melyet az alábbi tényezők együttes hatása idézett elő: 1. a szlovákiai magyarok többsége falun él; 2. a szlovákiai magyar kisebbség tagjai közül kevesebb a felső- és középfokú végzettségű; 3. a magyar anyanyelvűek egy része nem magyar tannyelvű iskolába járt, s emiatt nem került intézményes keretek között a magyar köznyelvvel kapcsolatba; 4. a szlovákiai magyaroknak kevesebb lehetősége van a magyar köznyelv alkalmazására, mivel a nyilvános színtereken, ahol a standard használatát várják el, a szlovák nyelvvel kell osztoznia; 5. a standard széleskörű elterjedése Magyarországon a Trianon utáni időkben történt, s így ez a folyamat a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát már kevésbé érintette (1. Lanstyák 2000: 155). A nyelvjárási beszélők s egyben a nyelvjárások társadalmi hátterének bemutatása után a további kutatási feladatok meghatározása érdekében tekintsük át a dialektológiai kutatások társadalmi és tudományos hátterét! Közismert az a vélekedés, hogy a kisebbségi tudomány kis tudomány. A szlovákiai magyar dialektológiára ez különösen érvényes. Volt néhány ígéretes nekirugaszkodása, a múlt század negyvenes éveiben Arany A. László, a század második felében pedig Sima Ferenc tevékenysége váltotta ki a szlovákiai magyar dialektológia fellendülésével kapcsolatos reményeket. De mind a tragikus sorsú Arany A. László, mind pedig Sima Ferenc munkássága csak részben váltotta valóra a hozzájuk fűzött reményeket (1. Sándor 2007a, 2007b). Arany politikai okok miatt, Sima pedig amiatt, hogy a saját maga és a hallgatói által összegyűjtött nyelvjárási anyaggal magára maradt. Annak
