Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A magyar nyelv szlovákiai változatainak adatbázisai 165 Ma a nagy mennyiségű anyagok gyűjtésének legegyszerűbb és legkevésbé költséges, és nem utolsósorban leghatékonyabb módja az internetről történő letöltés5. Bár az anyaggyűjtés szempontjából az internet óriási előnyökkel jár, nem tudtunk minden alkorpuszt megfelelő mennyiségben kiszolgálni. A legkevesebb internetes anyag a sajtónyelvi és a hivatali nyelvi alkorpuszban található. Fontos lépés volt az ismeretségen alapuló anyaggyűjtés, melynek köszönhetően a szépirodalmi és sajtónyelvi alkorpuszt bővítettük. Az anyaggyűjtés sajátos módja volt az „anyaggyártás”: mivel a Gramma Nyelvi Iroda a szlovákiai magyar hivatali nyelvváltozat egységesítésére („kodifikálására”) törekszik, illetve mivel az említett kodifikációs tevékenység leginkább az adott szöveg (általában típusszöveg) létrehozását jelenti, megfelelő alkalom volt az így létrehozott szövegek felhasználására. A szövegek gyűjtése a hivatali nyelvhasználatot és a személyes közlést (amely magában foglalja a beszélt nyelvi szövegeket) bemutató alkorpuszok esetében a tervezettnél lassabban és nehézkesebben valósult meg. A két alkorpusz gyűjtésekor két-két alapvető problémába ütköztünk. A szlovákiai magyar hivatali nyelvhasználattal (tulajdonképpen a határon túli magyar hivatalival általában) kapcsolatban fontos tudni, hogy a hivatali írásbeliség főként formanyomtatványok formájában van jelen, ezek pedig leggyakrabban a magyarországi nyomtatványok formahű átvételei. Ezek esetében tehát nem beszélhetünk önálló szlovákiai magyar hivatali nyelvről, mivel az nagyjából megegyezik a magyarországival (különbségek leginkább a közigazgatásban lehetnek - bár cél, hogy ahol lehet, a magyarországi nyelvhasználat felé közelítsünk). A magyarországi minta követése erősebben van jelen az írott nyelvváltozatban, mint a beszéltben, az írott nyelvváltozatjobban közelít a magyarországi standardhoz (a beszélt változat erősebben tükrözi a kétnyelvű beszédkömyezetben élő kontaktusváltozatokat). A korpusz egy későbbi szakaszában (megfelelő mennyiségű anyag birtokában) érdemes lenne különválasztani (és esetleg a lekérdezésnél figyelembe venni) az írott és egy beszélt hivatali nyelvet bemutató alkorpuszt. A kisebbségi régiók hivatali nyelvének egy másik sajátossága a megvalósulásuk sokfélesége. Mivel a hivatalos dokumentumok (legyen az fordítás vagy eredeti szöveg) kiadása nem centralizált (bár szlovákiai magyar viszonylatban a Gramma Nyelvi Irodával éppen az ellenkezőjét szeretnénk elérni), így gyakori jelenség egy régión belül is, hogy ugyanannak a dokumentumnak különböző településeken eltérő formája van. A kutatóhálózat egyik szerepe éppen a hivatalos dokumentumok, formanyomtatványok központosítása, a jogi-közigazgatási terminológia egységesítése és az adott régió magyar nyelvű hivatalos írásbeliségének kialakítása. A beszélt nyelvi alkorpusz elkészítése a következő kérdéseket veti fel. A Magyar nemzeti szövegtár anyagaiból és elveiből kiindulva ennek az alkorpusznak tartalmaznia kellene egy élőnyelvi lejegyzéseket magában foglaló beszélt nyelvi részt, illetve a beszélt nyelvhez közelítő, gyors beszédfordulókból álló csetfórumok anyagát (ezt nevezhetjük személyes közlésnek is). Mivel a korpusz kezdeti szakaszában nem találtunk megfelelő fórumot, ezt a részt nem emeltük be a szlovákiai magyar korpuszba. Ennek pótlására valószínűleg a jövőben kerítünk sort. További problémát jelent a százalékos arányok betartása is, hiszen ez nem minden alkorpusz esetében kivitelezhető. Az előzetes megállapodások értelmében az egyes határon túli alkorpuszok szerkezeti egységeinek (szépirodalom, tudományos próza, sajtó, hivatalos nyelv, személyes közlés) a határon túli korpusz egészére nézve legalább 10%-ot meg kellene haladniuk. Ez a 10%-os határ azonban nem minden alkorpusz esetében volt megvalósítható; főként a hivatalos nyelvváltozatot és a személyes közlést tartalmazó alkorpuszok esetében nem. Ennek oka, hogy a hivatalos nyelvet bemutató alkorpusz esetében nem találtunk megfelelő mennyiségű anyagot. Ezen a ponton
