Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
156 Misad Katalin az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emléknapja Március 15. Emléknap a Költészet Napja a Honfoglalás ünnepe 2. 4. Nagybetűsítés a kitüntetések, díjak nevében A kitüntetések, díjak nevének írására először 1984-ben tért ki a helyesírási szabályzat. A 195. szabálypont szerint a ’díj, érem, emlékérem’ szót a tulajdonnévhez (leggyakrabban személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk, s kis kezdőbetűvel írjuk: Kossuth-díj, Bartók Béla-emlékérem. A több különírt közszóból álló kitüntetés- és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj, Kiváló Pedagógus Emlékérem. A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Szlovák Köztársasági Érdemrend ezüstkeresztje. A szlovák helyesírás szabályai szerint a kitüntetések, díjak nevében szintén csak az első, illetve az önállóan is tulajdonnévi szóelem nagy kezdőbetűs, pl.: Národná cena SR, Čestná plaketa SA V za zásluhy v spoločenských vedách. A szlovákiai magyar írásgyakorlatban a névelemek kezdőbetűinek használatában nagyszámú eltérés mutatkozik: Posonium Irodalmi díjak Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Posonium Irodalmi Díj, Elsőkötetes szerzői díj Költészeti Díj Műfordítói-Díj Fábry Díj 2.5. Nagybetűsítés a kézikönyvek, kiadványok, sorozatok nevében Az Akh. 198. pontja szerint az egyedi címeket, tehát a költői müvek, könyvek, értekezések, cikkek stb. címét a következőképpen írjuk: az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük, pl.: Szózat, Rokonok, a többszavas címekben viszont csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár, János vitéz. Egyes lexikonok, illetőleg alapműnek tekinthető kézikönyvek címét azonban szokták az állandó címek szabálypontja (Akh. 197.) szerint írni, azaz a többelemű címben minden szót nagybetűvel kezdenek, kivéve a kötőszót. Ezt az eljárást többen azzal magyarázzák, hogy a szerzők, illetve a szerkesztők így hangsúlyozni tudják a gyakran többkötetes mű címének állandóságát, illetőleg a folyó szövegben az efféle kiemelés hatékonyan segíti az olvasót (Zimányi 1996: 76). Szerintünk az ilyen általános, csupán feltételezéseket tartalmazó megfogalmazás még jobban elbizonytalanítja az írásgyakorlót, legalábbis ezt sugallja az alábbi - kivétel nélkül folyó szövegből származó - példasor: MAGYAR HELYESÍRÁSI SZÓTÁR Magyar Helyesírási Szótár SZLOVÁKIAI MAGYAR KI KICSODA Szlovákiai magy’ar KI KICSODA Szlovák-Magyar Kéziszótár A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (vagy: Magyar Értelmező Kéziszótár) Új Magyar Tájszótár Új magyar tájszótár Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Ha több eleműek, a címben levő kötőszó kivételével minden szót nagybetűvel írunk: Új Nő, Élet és Irodalom stb. Egyes hosszabb állandó, főleg mondatszerű címekben csak az első szó nagybetűs (Akh. 197.). Ezt az írásmódot a szabályzat szerint akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásformát alkalmaztak. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás területén a szabvány előírásait követve szintén csak az állandó cím első elemét kezdik nagybetűvel. A szlovák a többelemű címekben - mind az állandóakban, mind az egyediekben - csak az első elemet írja nagy kezdőbetűvel, pl.: Slovenské pohľady, Morfológia slovenského jazy-
