Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

Nagybetüsítések a szlovákiai magyar írásgyakorlatban 151 és a reklámszerepnek egyaránt. A névadók sze­rinte csak a sok nagybetű vizuális vezérlésével érzik biztosítottnak a név megjegyezhetőségét, a felhívó szerep érvényesülését (Antalné Szabó 1992: 514). 2.1. Nagybetűsítés az intézményne­vekben A tulajdonnevek helyesírásának egyik legbo­nyolultabb területe az intézménynevek írása. E névcsoport mennyiségét illetően napjainkban egyre gazdagodik, bővül. De vajon mit nevezünk intézménynek? Az értelmező kéziszótárban az intézmény címszó alatt a következő - inkább általános, mint pon­tos - értelmezést találjuk: „valamely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel ren­delkező társadalmi vagy állami szervezet” (ÉKsz. 2003: 572). Az intézménynév fogalmá­nak pontos meghatározása azonban a névtani szakemberek szerint nem ilyen egyszerű. Hajdú Mihály Magyar tulajdonnevek című munkájá­ban ezt írja: „[...] idetartoznak az államszerve­zet, a kulturális és gazdasági élet minden legális vagy csak önszerveződésből működő, néhány emberből vagy több osztályból, csoportból álló spontán szabályok szerint működő egységei” (Hajdú 1994: 68). Hasonlóképpen tágabb jelen­tést tulajdonít az intézmény fogalomnak a Helyesírás című kézikönyv két szerzője is: „Tehát intézmény az Országgyűlés, valamennyi minisztérium, azok autonóm szervezeti egysé­gei, a pártok, alapítványok, a mamutvállalatok és a legkisebb gazdasági társulások, minden egyetem, közép- és általános iskola, művelődé­si ház, mozi, utazási iroda, vadásztársaság, klub, sportcsapat, ifjúsági egyesület, zenekar...” (Laczkó-Mártonfi 2004: 215). A hivatalos nyelvhasználat azonban - Magyarországon és Szlovákiában egyaránt - az intézménynek tekinthető társulásokat illetően ragaszkodik a bejegyzett önálló jogi személy meghatározásá­hoz, amely a helyesírás aspektusából fontos támpontnak tekinthető ugyan, ám gyakran még ennek tudatában sem dönthető el, hogy hivata­losan működő csoportosulásról van-e szó (vö. Laczkó- Mártonfí 2004: 215). J. Soltész Katalin egy korábbi írásában azt vallja, hogy az intéz­ménynevek jelentékeny része közszói kapcso­lat, amelyben semmi - hagyományos értelem­ben vett - „tulajdonnévszerű” nincs, még nagy­betűs írásmódjuk is önkényesnek látszik (J. Soltész 1979: 95). Az intézménynevek írását az 1954-es, tize­dik kiadású helyesírási szabályzatban egysége­sítették először. Az útbaigazítás - mely szerint „minden lényeges szó” nagy, a többi kis kezdő­betűvel írandó - azonban nem bizonyult elég pontosnak, s meglehetősen liberális írásmódot eredményezett. Ezt volt hivatott kiküszöbölni az 1984-es kiadású, jelenleg is érvényben lévő szabálygyűjtemény, ám a sokféle névtípus, a hivatali alá- és fölérendeltségi viszonyok bonyolultsága, valamint a hivatalos és nem hivatalos megnevezések keveredése ma is gon­dot okoz az intézménynevek írásában (vö. Fábián 1999: 260). S bár az Akh. 11. kiadásá­nak az intézménynevek helyesírására vonatko­zó szabálypontjai (187-192.) bizonyos mérték­ben eligazítják az írásgyakorlót, éppen a legvi­tatottabb kérdésekben nem foglalnak állást. Ennek következménye pedig az ingadozó, illet­ve a vegyes írásmódú intézménynevek megje­lenése s terjedése mind az anyaországi, mind a határon túli magyar nyelvű írásgyakorlatban. A jelenleg érvényes magyar helyesírási sza­bályzatnak az intézménynevek írására vonatko­zó főszabálya szerint a többelemű hivatalos intézménynevekben - az és kötőszó és a néve­lők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk, pl.: Honvédelmi Minisztérium, Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola (lásd 187. pont). A szlovák akadémiai helyes­írás az intézménynevek írását az 1.3.3. szabály­pont 4. alpontjában szabályozza. Eszerint a hivatalok, intézmények és szervezetek (mint főhatóságok) többelemű hivatalos megnevezé­sében - az egyébként is tulajdonnévi tagon kívül — csupán az első tagot írjuk nagy kezdő­betűvel, pl.: Národná rada Slovenskej repub­liky, Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej

Next

/
Oldalképek
Tartalom