Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
138 Misad Katalin 2. 2. Rendezvények nevei A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok nevét a helyesírási szabályzat 146. pontja szerint általában kisbetűvel írjuk: nemzetközi orvoskongreszszus, a magyar nyelv hete stb. Egy másik szabálypont alapján viszont az intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni; plBudapesti Nemzetközi Vásár, Vadászati Világkiállítás. Az idézett két szabálypont azonban nem oldja meg a problémát: értelmezési gondokat okozhat ugyanis a rendezvények intézményszerűségének fogalma. Ha ez csupán a rendszerességet, a bizonyos időszakonként (évente, négyévente stb.) történő megrendezést jelenti, akkor az összes sorszámozott rendezvényt nagy kezdőbetűvel kellene írnunk (Zimányi 1996: 72); pl.: VII. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, X. Országos Táncháztalálkozó. A magyar értelmező kéziszótár intézmény, intézményes szócikkei alapján viszont az intézményszerűség fogalmába beleértendők a következő tényezők is: a társadalomban kialakult bizonyos személyi keret, kialakult rendszer, forma, szokás, ill. intézmény, hatóság közreműködése, szervezettsége (ÉKSz.2 2003: 575). A szlovák akadémiai helyesírás ez esetben is következetesebb: a különböző rendezvények, kongresszusok, kiállítások, versenyek stb. megnevezésében csupán az első, illetve az önmagában is tulajdonnévi tagot írja nagy kezdőbetűvel, pl.: Bratislavské hudobné slávnosti (= Pozsonyi Zenei Ünnepségek), 5. bienále ilustrácií Bratislava (= V. Illusztrációk Biennáléja, Pozsony). Az alábbi példaanyag arról tanúskodik, hogy a szlovákiai magyar írásgyakorlatban a rendezvények nevének írásmódja erősen ingadozik: Szép Magyar Beszéd verseny a Szép magyar beszéd verseny országos döntője a Katedra Alapítvány Környezetvédelmi versenye a Katedra Alapítvány matematikaversenye Tátika énekverseny Bíborpiros szép rózsa népzenei fesztivál Nemzetiségek Néptáncfesztiválja Nemzetközi Harmonikafesztivál Vass Lajos Kárpát-medencei népzenei verseny III. Országos Zeneiskolai népzenei verseny Csallóközi Vásár Aranykapu Karácsonyi Vásár Szent István napi Kulturális Napok Dióspatonyi kulturális napok Dunaszerdahelyi Kulturális Nyár Bartók Béla Kulturális Napok II. Nagyudvarnoki Falunap Felsőjányoki falunapok Anyanyelvi napok Katedra Napok Kazinczy Napok (máshol: Kazinczy-napok) Fiatal írók III. Alkotótábora II. Járási anyanyelvi tábor 2.3. A földrajzi nevek A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja, más csoportokban a szoros kapcsolatokat az alkotó tagok közé tett kötőjel fejezi ki, a különírt tagokból álló nevek esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást. A földrajzi nevek helyesírására vonatkozó szabályok megfelelő értelmezése nem csak a sajtónak jelent komoly kihívást, időnként nyelvészeti szaklapok hasábjain is megjelennek a szabálykönyv e fejezetéhez kapcsolódó szkeptikus megállapítások, pl.: „A felesleges és aprólékos szabályozás csúcsa a földrajzi nevek írásáról szóló rész, beleértve az -i végződéses származékok írását is” (Nádasdy 2003: 106). A szerző a továbbiakban a földrajzi nevek helyesírásának egyszerűsítését szorgalmazza olyanynyira, hogy az egész rendszert csupán egy vagy két alapelvre szűkítené: „[...] a rövid egyszerű nevekhez közvetlenül ragasszuk az -i-t, s akkor kisbetűvel kezdjük, egyébként meg ragasszuk a végződést kötőjellel, és hagyjuk magát a nevet
