Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
120 Lanstyák István - Szabómihály Gizella Az egynyelvű nyelvváltozatokban - s még inkább a kontaktusváltozatokban - tehát olyan szinonimasorok jöhetnek létre, amelyek mint változók nem sorolhatók a 6.1. - 6.4. pontok alatt ismertetett négy csoport (E, EK, AK, K) egyikébe sem. Ha például a dzseki szót veszszük, ennek megnevezésére a kontaktusváltozatokban a jelentéskölcsönzéses bunda, a tükörszó jellegű szélkabát (a sz. vetrovka a vietor ’szél’ származéka) és a vetrovka (< sz. vetrovka) direkt kölcsönszó használatos. Konkrét kontextusban további szókészlettani elemek válhatnak ezek szinonimáivá, így pl. az egynyelvű változatokon belül maradva a hasonló tárgy nevének tekinthető anorák és a fölérendelt fogalmat megnevező kabát (ez utóbbi a szlovákban is kabát hangalakú). A ’rövid cipzáras sportkabát’ megnevezésére szolgáló szókészleti elemek összességét tehát egyszerre kell tekinteni E változónak (dzseki : anorák), EK változónak (dzseki : kabát), AK változónak {dzseki: bunda) és K változónak {dzseki : vetrovka). 7. A VÁLTOZÓK TÍPUSAI NYELVFÖLDRAJZI SZEMPONTBÓL A változók nyelvföldrajzi szempontból is csoportosíthatók. A kétnyelvűség szempontjából nagyon fontos az a kérdés, hogy milyen a kapcsolat a magyar nyelvterületet szétszabdaló országhatárok és a változók második változatának9 izoglosszája között. Csupán a magyar nyelv szlovákiai és magyarországi központját10 11 figyelembe véve kétféle szempontból csoportosíthatók a változók: (a) mindkét országban él-e a változó (változóként, azaz úgy, hogy a változatok azonos jelentésűek); (b) változó az egyik, ill. mindkét ország egész területén vagy csak egy részén11 változó-e. 7.1. A változók egy része mindkét országban él (változóként), még ha az egyes változatok használatának gyakorisági aránya esetleg nagymértékben különbözik is a különböző régiókban. Mivel e változók második változatának izoglosszája nincs semmiféle kapcsolatban a szlovák-magyar országhatárral, (országhatársemleges változók-nak nevezhetjük őket. Az azonos jelentésű formák (változatok) váltakozása mindkét ország egész területére kiterjed, azaz ezek mind Szlovákiában, mint Magyarországon országos változók. Ide tartoznak többek között az olyan „klaszszikus” nyelvhelyességi kérdések közt tárgyalt váltakozások, mint pl. a házban : házba, dolgozom : dolgozok, megrendezik : megrendezésre kerül, a kérdés nincs megoldva : a kérdés nem megoldott, azt : aztat stb. de számtalan más jelenség is, pl. mondd : mondjad, várj : várjál, fel : föl, ezzel : evvel, összes műve : összes művei, tűzoltóvá váltak : tűzoltókká váltak, televíziókészülék : tévékészülék : tévé, de : azonban stb. Amint arra fenti példáink is utalnak, a 6. pont alatt tárgyalt változótípusok közül a határsemleges változók közé tartozik minden E változó, valamint az EK változók nagy része. 7.2. A változók egy további csoportjának második változata csak a két ország egyikében használatos; ezeket (ország)határtartó változók-9. A változók első változata, a standard változat földrajzi szempontból semleges, vagyis az egész nyelvterületen él. A második változat az, amely földrajzi kötöttséget mutat. 10. Egy-egy nyelv központjainak azokat az országokat nevezzük, amelyekben az adott nyelvet jelentős számú lakosság beszéli vagy többségi vagy kisebbségi nyelvként, mégpedig ún. emelkedett funkciókban is. Az első esetben teljes, a másikban részleges központokról beszélünk. A magyar nyelv egyetlen teljes központja Magyarország, részleges központjai közé tartozik a Kárpát-medencei peremállamok többsége (mindenekelőtt Románia, Szlovákia, Kis-Jugoszlávia és Ukrajna). Ezekben az országokban ugyanis a magyar nyelv rendszeresen használatos a magánéleten túl emelkedett funkciókban is az olyan színtereken, mint pl. a helyi közigazgatás, az oktatás, a közélet, a „magas” kultúra, a tudományos oktatás. 11. Szlovákia esetében az „ország egész területé”-n elsősorban a magyarlakta terület értendő, „az ország területének egy részé”-n pedig a magyarlakta terület egy része.
