Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
118 Lanstyák István - Szabómihály Gizella tő, felszólító és feltételes módban {eszem : eszek, egyem : egyek, enném : ennék), ill. egyes szám 3. személyben felszólító és feltételes módban (egyem : egyek, enném : ennék)', az -e kérdőszócska szórendi helye; stb. Az E változók egyes változatainak eltérő gyakorisági aránya a magyarországi, ill. szlovákiai magyar adatközlők válaszaiban nyilván a kisebbségi helyzetből (és más szociológiai tényezőkből, pl. az egyes közösségek eltérő iskolázottsági szerkezetéből) adódik, a beszélők kétnyelvűsége ebben nem (vagy alig) játszik szerepet. 6.2. A másik csoportba azok a jelenségek kerültek, amelyek mind Szlovákiában, mind Magyarországon (országos vagy olykor csak regionális szinten) változók, ám a változó egyik változatának van párhuzama a szlovákban, ezért a szlovákiai magyar nyelvhasználatban e változat előfordulási gyakoriságát a másodnyelv hatása is befolyásolhatja: növelheti vagy éppen csökkentheti. Például a páros testrészek neve a magyarban mind egyes, mind többes számban használható, a szlovákban csak többes számban. Ebből következően a magyar többes számú változatnak (pl. fájnak a lábai) a szlovákban grammatikai szerkezetbeli párhuzama van sz. bolia ho nohy), s ez hatással lehet az egyes vagy többes számú forma választására a magyar nyelvben is. Az ilyen változókat EK változók-mk nevezzük (jórészt egyetemes, de egyben kontaktusváltozók is). A páros testrészek és a hozzájuk tartozó ruhadarabok nevének használatán kívül megemlíthető még a birtokos személyjelek kitétele, ill. elhagyása bizonyos esetekben (pl. az olyan, helyhatározót tartalmazó mondatokban, mint Neki is van a munkahelyén egy ilyen számítógépe: számítógép), a jelzős szerkezetek, ill. a jelzői értékű hátravetett határozós szerkezetek váltakozása (a falon levő tábla : a tábla a falon) és a női foglalkozásnevek (Marika jó tanár : Marika jó tanárnő) használata. Az EK változók kialakulásához az egész magyar nyelvterületen a belső fejlődés mellett az indoeurópai nyelvi környezet számottevő mértékben hozzájárult. Általában az indoeurópai változattal rendelkező változat számít „kevésbé helyes”-nek: részben azért, mert sok esetben valóban ez a ritkábbik változat, részben pedig azért, mert purista beállítottságából következően nyelvművelésünk eleve hajlik arra, hogy az idegen nyelvekben (különösképpen a németben) párhuzammal rendelkező formákat kevésbé elfogadhatónak ítélje. A szlovákiai magyar beszélőközösségben e változók kontaktusjelenségek, méghozzá nemcsak történeti szempontból, mint Magyarországon, hanem a kétnyelvűség élő voltából következően a szinkróniában is. A típus magyarországi megléte miatt a laikus kétnyelvű szlovákiai beszélők ezeket nyilván (még) kevésbé érzik „idegenszerű”-nek, mint a nyelvtani változók alább említendő két típusát, ami kétségtelenül kedvez a második változatok szlovákiai terjedésének, mégpedig nemcsak a szóbeli, hanem az írott közlésben is. 6.3. A harmadik csoportba nagyrészt olyan szavak, kifejezések, nyelvtani szerkezetek tartoznak, amelyek formailag Magyarországon is élnek, ám Szlovákiában a standard jelentésű - kön túl szlovák párhuzammal rendelkező jelentésük is van, Például a megy vki után kifejezés a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ’megy valakihez valamilyen célból’ jelentésre is szert tett, nyilván a szlovák ísť za niekým szerkezet hatására (pl. Elmentem a főnök után, hogy panaszt tegyek nála). Ezenkívül ide soroltunk olyan szerkezeteket is, amelyek nem élnek ugyan Magyarországon, ám létrejöttüket és használatukat közmagyar nyelvi analógia is támogatja. Pl. a szlovákiai magyar hív valakinek (telefonon) kifejezést tudtunkkal Magyarországon nem használják, ám jelentését tekintve beleillik a telefonál, átszól, beszél stb. valakinek szerkezetek sorába. Az ilyen kifejezések standard magyar megfelelőjükkel együtt Szlovákiában változót alkotnak. E változók kontaktusváltozatainak a magyarországi nyelvhasználatban is van bázisuk, létrejöttük másod
