Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

Ung-vidék

369

lemzése során említettem már azt a jelenséget, amikor református többséggel egy településen élő, saját templommal nem rendelkező római katolikus hívők számára a vallásgyakorlás központjává a temető, pontosabban a temetői nagykereszt vált. Nos, ezzel rokon jelenséget sikerült Bartha Eleknek is megfigyelnie Szirénfalván. Vasárnaponként vagy más ünnepeken ide, a temetői nagykereszthez gyűltek össze a görög katolikus hívők közös imára, éneklésre. A húsvéti pászkaszentelés szertartását is itt végezték. Hasonló adatokkal Nagyszelmenc esetében is rendelkezünk. Deregnyőn viszont, ahol szintén nem volt görög katolikus templom, a haranglábnál végezte a pap a pászkaszentelést.

A szakrális kisemlékek közül az út menti feszületek vannak túlsúlyban: ilyeneket mind a római, mind a görög katolikus felekezethez tartozó hívek állíttattak. Utóbbin gyakori a horgony és szív kombinációjú szimbólum. A szentek szobrai közül Nepomuki Szent Jánosé fordul elő szórványosan (Dobóruszka).

Központi temetői feszület. Nagyszelmenc (L. Juhász Ilona felv. 2000)

Út menti feszület. Mátyóc (L. Juhász Ilona felv. 2000)