Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
300 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása Sándorfeő Jegyző Urak Elöl-Üllése alatt ki nevezett Bizottságnak be mutasa, mely, minden nap díjj nélkül, a ’ Tervet a ’ hely színével összeegyeztetvén, az építést meg engedi, vagy meg tiltya, Csűrnek a' Városba leendő építését semmiképen nem engedvén meg. - Hogy pedig alatomosan ne építethessen, a ' Kőmíves és Ats mesterek 12. pengő Rft büntetésnek terhe alatt, az érintett Biztosságnak engedelme nélkül, az építményhez kezdeni ne merészeljenek. (Tichy 1944, 5-Ó) Nem tudok róla, hogy történtek volna ilyen jellegű vizsgálatok, de mindképpen tanulságos lenne a bányavidékeken épített bányászlakásokat (és egyéb épületeket) a helyi építkezési hagyománynyal összevetni. A 19. század végén, 20. század elején például a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság „munkásjóléti intézmények” sorát hozta létre Rozsnyó tágabb térségében. Főleg a munkáslakások, amelyek sok esetben egy-egy település képét is markánsan meghatározták, valószínűleg hatással voltak a helyi Rimamit!«ny~5<al3 ólai Jani Vasmű Rr>7V*nvUii*«'«*í munkástól«!; intézmény«'. Munkásházak « « j«*t * * i**l * TíwnkrtcuiUdi» Tizenkétcsaládos munkásház rajza (Rimamurányi 1907, 61) építkezésre is. Gyakori volt, hogy az ilyen kolonista lakásban élő családok később saját házat építettek (Rimamurányi 1907; Rimamurányi 1913. A témához általánosságban lásd: Réti 1977). A második világháború után, elsősorban az 1960-as évektől ezt a térséget is elérte az egész akkori Csehszlovákiára jellemző sátortetős kockaházak építési hulláma... Vajkai Aurél kutatásaiból tudjuk, hogy a bányászatból élő Gömör megyei Rudnán 1955-ben 168 kész ház állott, s ebből 36 új, vakolatlan építmény. Az ezekben az években épült emeletes családi házak alaprajzait is közli a szerző (Vajkai 1976, 152, továbbá: 154-156). Vajkai kutatásainak időpontjában (1956-ban, majd 1965-ben) a szomszédos Kőrös építményeire alapvetően a húszas-harmincas években készült lakóházak voltak a jellemzőek, azokban az években vezették be a villanyt, kapott a falu rendszeres autóbuszjáratot, építettek bekötőutat stb. (Vajkai 1976, 169). Lakói azonban - nyilván a közmondásszerü piacozási hajlamaiknak köszönhetően - a hatvanas-hetve-Régi bányászlakás a rudnai „öreg kolónián” (L. Juhász Ilona felv. 2000) Konyha rakott és elektromos tűzhellyel. Rudná (L. Juhász Ilona felv. 2004)
