Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Csallóköz 149 addig nem tudott elindúni, míg el nem káromúta a szellemet. (Csallóközaranyos: Bese Gabriella gyűjt. 1980. A—1417) A lírai népköltészet jellegzetes darabjai a térségben a szerelmi, katona- és aratódalok (vö. Ág 1999b). A 20. század második felében bizonyos régi stílusú balladák (A három árva; A szégyenbe esett lány; A halálra táncoltatott lány; A házasuló királyfi stb.), betyárballadák (A betyár utazólevele; Szaladjak-e vagy megállják; Zavaros a Tisza; Patkó Bandi stb.), új stílusú balladák (A bárólány és a juhász; A cséplőgépbe esett lány; Verekedés fog itt lenni stb.), valamint 18-19. századi ponyvaballadák (A kiirtott kocsmároscsalád; Az öngyilkos szeretőgyilkos stb.), továbbá gyilkosságokhoz fűződő balladás dalok is gyűjthetőek voltak a térségben (Ág 1999b). Barna Jani Barna Jancsit arra kérte babája, Édesanyját küldje a másvilágra. Édesanyja lefeküdt a zöld fűbe, Barna Jancsi kést szúrott a szivébe. Véres lett a Barna Jancsi gatyája, Majd kimossa az ö kedves babája. Mosd ki babám, ingem-gatyám fehérre, Holnap megyek csendbiztos úr elejbe. Csendbiztos úr, adjon Isten jó napot. Adjon Isten, Barna Jancsi, mi bajod. Csendbiztos úr, rég nem volt ellenségem, Ez a kislány nem lehet feleségem. Túl a Tiszán csinálják a bitófát, Amire a Barna Jancsit akasszák. Fújja a szél fekete göndör haját, Más öleli Barna Jancsi babáját. (Nagy 1998, 218-219) Lanczendorfer Zsuzsanna a szomszédos Szigetközben, levéltári kutatásokra és terepmunkára támaszkodva derítette fel egy üj stílusú ballada, Deli Márt balladájának eredetét. Egy 1874-ben történt szerelmi gyilkosságról van szó, amelyet a szájhagyomány mind ballada, mind elbeszélt történet („igaz történet”) formájában is megőrzött. Lanczendorfer Zsuzsannának a ballada szigetközi, rábaközi, valamint sokoróalji változatait sikerült feltérképeznie (Lanczendorfer 1999; Lanczendorfer-Gülch 2003). Még a második világháború előtt, Bakos József érsekújvári tanárember tanítványai a Csilizközben is lejegyezték a balladát, s kiterjedtebb kutatásokkal nyilván még ma is gyűjthetőek lennének további csallóközi variánsai: Deli Mihály, fölpéci gazda, meg lánya, Mári, Nagyhajósra mentek őrletni a vízimalomba. A molnárlegény nagyon megszerette Deli Márit, de a lány nem hallott a legény szavára. Mikor csónakban mentek a malomba, a molnár vízbe dobta Deli Márit: 1. Szegény Deli Mári, De sokat szenvedett, Mikor a ladikból A Dunába esett, Mikor a ladikból A Dunába esett... 2. Nagybajcsi harangok Keservesen szólnak, Deli Mári szülei Keservesen sírnak, Keservesen sírnak... 3. Faragnak az ácsok A győri határba, Készítik az akasztófát Egy híres jó madárnak. (Csilizradvány: Bakos szerk. 1942, 24-25) Szomjas-Schiffert György kutatásaiból tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen a legtovább a Csallóközben gyakorolták a falusi éjjeliőrködést. Gyökerei viszont a német nyelvterület felé mutatnak. Nézzük azonban Szomjas-
