Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)

6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében

A dél-szlovákiai népesség főbb demográfiai mutatói

79

rázható (a külföldi tőkebefektetések döntő hányada a Pozsony-Nagyszombat-Zsolna—Eperjes—Kassa tengelyt tekinti elődleges beruházási célterületnek).

A második legmagasabb munkanélküliség a Kassai kerületet sújtja - a munkanélküliségi rátája 17,6%, majd a további sorrend a következő: Eperjesi kerület (15,5%), Nyitrai kerület (11,1%), Zsolnai kerület (8,8%), Nagyszombati kerület (7%), Trencséni kerület (6,4%), Pozsonyi kerület (2,6%). A nyugat-szlovákiai kedvezőbb munkanélküliségi ráta a gazdaság térbeli különbségein alapuló megújulási képességgel, valamint a korábban létrejött fejlettségi különbségekkel magyarázható.

A foglalkoztatás csökkenése mellett átrendeződött a három nagy foglalkoztatási szektor aránya is. Az elmúlt másfél évtized alatt végbemenő munkaerő-vándorlás az egyes gazdasági szektorok között napjainkra azt eredményezte, hogy az ország ágazati foglalkoztatási szerkezete megközelíti a fejlett piacgazdasággal rendelkező államok hasonló mutatóit. A foglalkozatási átrendeződéshez jelentős értékben hozzájárultak az uniós források, amelyek szétosztásában a 2004—2006 közötti időszakban döntő szereppel bírt a Humán Erőforrás Operatív Program, mely prioritásként az aktív munkapiaci politika fejlesztését1, a társadalmi befogadást és a munkapiaci esélyegyenlőség erősítését1 2, a munkaerő és a munkapiacra lépők alkalmazkodóképességének és képzettségének növelését kezelte.3

6.2. A DÉL-SZLOVÁKIAI NÉPESSÉG FŐBB DEMOGRÁFIAI MUTATÓI

A 2001. évi népszámláláskor a 16 dél-szlovákiai járásnak, valamint Pozsonynak és Kassának összesen 2 144 624 lakosa volt, s ezek közül 514 682 fő, a lakosság 24%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Pozsonyt és Kassát nem számítva a magyar kisebbség lakónépességen belüli részaránya mintegy 11 Vokal magasabb, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakos magyar nemzetiségű a 16 járás alkotta déli régióban.

A lakosság területi megoszlása egyenlőtlen, Dél-Szlovákia nyugati fele sűrűbben lakott. Pozsonyt és Kassát nem számítva a járások szintjén a négy legnépesebb régió a nyitrai, az érsekújvári, a lévai és a dunaszerdahelyi (valamennyiben a népesség lélekszáma meghaladja a 112 000 főt).

Dél-Szlovákiában a természetes népességmozgást a születések alacsony és az elhalálozások magas száma jellemzi, bár a natalitási mutató területi megoszlásában megfigyelhető jelentős eltérés Délnyugat-Szlovákia és Délkelet-Szlovákia között a Délkelet-Szlovákiában számottevő roma kisebbség populációs magatartása miatt. A születések és halálozások következményeként a természetes szaporodás rendkívül alacsony, a járások többségében természetes népességfogyás volt tapasztalható az elmúlt tíz évben (ez alól kivételt képeznek a roma kisebbség által sűrűn lakott

1 Támogatott intézkedések:

— a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése terjedelmének és minőségének bővítése és korszerűsítése, az álláskeresők ösztönző programjainak fejlesztése;

— az álláskeresők munkapiacra való jutásának és visszajutásának könnyítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű álláskeresők önfoglalkoztatására, illetve a számukra létesítendő munkahelyekre;

— az álláskeresők oktatásának és képzésének fejlesztése, ezzel is javítva a munkapiacra való jutásuk esélyeit.

2 Támogatott intézkedések:

— a szociálisan peremhelyzetű csoportok foglalkoztatásának javítása;

— a nők és a férfiak esélyegyenlőségének megteremtése a munkapiacon, különös tekintettel a munka világának a családi élettel való összehangolására.

3 Támogatott intézkedések:

— a szakmai képzéseknek és az oktatásnak a tudásalapú társadalom követelményeihez való igazítása;

— a továbbképzések terjedelmének és színvonalának bővítése és emelése, különös tekintettel a munkaerő képzettségi és alkalmazkodási potenciáljának növelésére;

— az állás- és foglalkozás-tanácsadás, illetve a munkapiaci képzettségi igényeket előrejelző rendszerek fejlesztése.