Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
76 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében társadalmi-gazdasági-térbeli fejlődésnek meghatározó tényezői (Lelkes 2004e). A népesség gazdasági aktivitása társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelkedően fontos, hiszen a népesség abszolút többsége számára ez alapozza meg a rendszeres jövedelemszerzés lehetőségét, ezáltal a kialakítható életszínvonalat, részben pedig az életkörülményeket, ettől függ a keresők és eltartottak aránya, amely családi és társadalmi szempontból is a megszerzett jövedelmek felhasználását alaposan befolyásolja. Szlovákiában a foglalkoztatási politika az EU szabályrendszerével összhangban történik. A legjelentősebb foglalkoztatási politikai törvényi szabályozásokat a 461/2003. Tt. 5/2003. Tt. és a 453/2003. Tt. számú törvények adják meg, amelyek hivatottak szabályozni a munkapiaci folyamatokat, nagy hangsúlyt helyezve a foglalkoztatottság növelésére, a tartósan munkanélküliek (a több mint egy éve nyilvántartott munkanélküliek) problémájának a kezelésére, a munkanélküliek anyagi támogatási rendszerének a kiépítésére. A foglalkoztatás politika irányításában döntő szereppel a Munka-, Szociális- és Családügyek Hivatala bír, mely e témakörben felelős az alábbi feladatkörökért:- a szociális segélyek folyósítása; — a foglalkoztatásról szóló törvény betartásának az ellenőrzése;- regionális munkapiaci folyamatok elemzése, tervek készítése a kedvezőbb foglalkoztatási feltételek létrehozására az adott körzetben;- a munkanélküli segély folyósítása;- a munkanélküliek átképzését biztosító tanfolyamok biztosítása a piaci folyamatokkal összhangban;- munkahely-közvetítés (beleértve a külföldi munkalehetőségeket is szlovák állampolgárok számára, illetve idegen állampolgárok számára az adott körzeten belül);- a munkanélküliek nyilvántartása;- foglalkoztatással kapcsolatos tanácsadói tevékenység. Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci alapmutató a személyi jövedelemadó nagysága. 2004. január 1-jétől a korábbi progresszív (10-38% közötti adókulcsokkal rendelkező) adót egykulcsos adó váltotta fel. Az új adótörvény növelte az adózatlan alapot 38 760 Sk-ról 80 832 Sk-ra (havi lebontásban ez azt jelenti, hogy míg korábban havi bevételeinkből 3230 Sk után nem volt adó, addig az adóreformnak köszönhetően 2004-től kezdődően 6736 Sk lett a havi adómentes jövedelem), valamint további 80 832 Sk az állástalan házastárs után is leszámíthatóvá vált. 2008-ban az adózatlan alap nagysága már 98 496 Sk volt. A gazdasági aktivitást a munkaképes korú népesség száma, valamint a munkaerő-kereslet alakulása befolyásolja. Az elmúlt évtized trendje a gazdaságilag aktív népesség számának a növekedése - ez a munkapiacra belépő pályakezdők magas számával magyarázható. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan csökkent a gazdaságilag inaktívak száma (ezen belül azonban a nyugdíjasok aránya növekedett). A rendszerváltás előtti társadalmi berendezkedés egyik deklarált célja a teljes foglalkoztatás megteremtése és fenntartása volt. Ezért különböző állami intézkedésekkel gondoskodtak arról, hogy a munkaképes korú népességből a munkára vállalkozóknak munkahelyet biztosítsanak. Ez szociális szempontból kétségtelenül biztonságot jelentett a munkavállalók számára, azonban rontotta a foglalkoztatás hatékonyságát. További, a munkapiacot befolyásoló jelenség volt, hogy a bérek nem álltak összefüggésben a termelékenységgel, a bérrendszer nem törődött az eltérő emberi tőkebefektetésekből adódó különbségekkel. A bérek és az emberi tőke közötti kapcsolat hiánya negativ következményekkel járt, a rendszer nem ösztönözte a munkásokat arra, hogy átfogó tudásra tegyenek szert, és ez sok, csupán szűk szakterületen jártas, konvertálható tudással nem rendelkező szakembert eredményezett. A régi rendszer gyengesége volt az is, hogy a foglalkoztatás főként az iparba és a mezőgazdaságba összpontosult (az
