Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
210 A magyar kisebbség által lakott körzetek gyár). Középtávon a körzet és tágabb régiója gazdasági teljesítményét lényegesen megemelheti a határ mindkét oldalán szorgalmazott dunai teherhíd megépitése Párkány és Esztergom között, s ennek köszönhetó'en ipari park, logisztikai központ, kikötő és nemzetközi átrakodó állomás is létesülhetne a folyam szlovákiai oldalán. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, a növénytermesztésen belül nagy hagyománnyal rendelkezik a szőlészet. A régió turisztikai vonzerejében meghatározó a gyönyörű természeti környezet (a Kovácspataki dombok, a Duna, a Garam és az Ipoly folyó), a termálvízkincs (párkányi termálfürdő) és nem utolsósorban a körzeti székhely déli testvérvárosa, a Duna jobb partján elterülő Esztergom. 9.10. NAGYKÜRTÖSI KÖRZET A Nagykürtösi járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A terület 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik. A körzet déli részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Ipoly-medence tölti ki, míg északon a Korponai-fennsík és az Osztrovszki-hegység található. Januári középhőmérséklete -3,4 °C, a júliusi 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 649 mm (a legtöbb csapadék júliusban — 75 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 39^15 mm). Területe 849 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 46 741 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 12 823, a szlovák nemzetiségűeké 31 796 volt. A lakosság nemzetiségi összetételében a harmadik legszámosabb populációt a roma kisebbség alkotja (850 fő). A 0—14 évesek és a munkaképes korúak részaránya is kedvezőbb az országos mutatóknál (a gyermekkornak részaránya 18,67%). A körzethez összesen 71 település tartozik, közülük kettő városi jogállású — Nagykürtös (14 673 fő) és Kékkő (1434 fő). A magyar nemzetiség részaránya 34 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése nagyon kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a körzet gazdasága közel másfél évtizede stagnál, a szlovák-magyar határ mente egyik legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyai alakultak ki. A munkanélküliség az országos átlag több mint másfélszerese (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta 20% volt), s az országos mutatóktól mintegy 35%-kal alacsonyabbak az átlagkeresetek. A humán erőforrás alkalmazásában fontos szerepet játszanak a szomszédos magyarországi ipartelepek. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás. A körzet első ipari parkja Kiskürtösön jött létre (a 20 hektáros ipari parkban elsőként az olasz érdekeltségű, sporteszközöket gyártó Technogym telepedett meg, s jelenleg 120 főt foglalkozat). Az egykor jelentős barnaszénbányászata, valamint a nagykürtösi autóalkatrész-gyártás napjainkra szinte teljesen megszűnt. A régión túlra nyúló tevékenységi területtel mindössze az élelmiszeripar rendelkezik (tejfeldolgozó-ipar Nagykürtösön). A régió agráriumában jelentős a szőlőtermesztés, a borászat és a juhtenyésztés. A körzet idegenforgalmi vonzerejében a legmeghatározóbb a kékkői vár, a kékkői báb- és játékmúzeum (Szlovákiában egyetlen a maga nemében), az alsósztregovai termálfürdő, valamint az Ipoly folyó. A körzet idegenforgalmi infrastruktúrája jelentős fejlesztést igényel a turizmus fellendítése érdekében, s az ehhez vezető út első lépéseként középtávon két új híd épül az Ipoly folyón biztosítva a körzet megközelíthetőségét Magyarországról (a szlovákiai Szécsénykovácsi és a magyarországi Szécsény, valamint a szlovákiai Rárósmulyad és magyarországi Nógrádszakál település között épül meg a híd). 9.11. LOSONCI KÖRZET A Losonci és a Poltári járás területén jött létre 2004. január 1-jén. Az 1996-os közigazgatási reformkor az 1990-ig Losonci járáshoz tartozó Pohár és térsége önálló járássá vált, s a Losonci járással együtt a Besztercebányai
