Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
8. A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása
Egy mintaértékű régió 199 meg. Ezek közül kiemelendő az lnterreg 11IA Magyarország—Szlovákia-Ukrajna program keretében 2005-ben több mint 41 ezer euróval támogatott „Andrássy Kulturális Út létrehozása a szlovák-magyar határ mentén” című projekt, amelynek célja a magyar-szlovák területek Andrássy-kastélyainak és -emlékhelyeinek kulturális-turisztikai együttműködése a természeti értékekre és az épített kulturális örökség egyedülálló összhangjára építve, a fenntartható, környezettudatos és koncepcionális turizmusfejlesztés megvalósítása, a kiaknázatlan értékek felismerésére a térség vonzerejének növelése érdekében. A jövőt illetően a folyamatos turisztikai fejlesztések révén feltehetően egyre több turista keresi fel majd a tárgyalt magyarlakta délszlovákiai járásokat, s az idegenforgalom fellendülése meghatározó tényző lesz a régió gazdasági és társadalmi felemelkedésében. A turizmus fokozott gazdaságélénkítő szereplővé várhatóan a szlovák-magyar határ középső és keleti részén válik, ahol egészen napjainking a szlovák oldal nem használja ki a régió idegenforgalmi potenciálját, holott a nevezett határszakasz attraktivitását a világörökség részévé nyilvánitott közös Szlovák karszt- Aggteleki-cseppkőbarlang-rendszer mellett a déli oldalon további két világörökségi helyszín is fokozza (Hollókő - az ófalu 55 jellegzetes háza, Tokaj-hegyaljai borvidék). Végezetül fontos megjegyezni, hogy a hosszú távon fenntartható versenyképes turizmus létrehozása érdekében az egyes földrajzi térségekben minél hamarabb szükség lesz egy desztinációmenedzsment-rendszer kiépítésére, amely alatt olyan turizmust irányító/működtető rendszer (tevékenységek összessége) értendő, amelynek célja és eredménye, hogy => a turisztikai termékek, szolgáltatások „egységbe” szervezésével a térség mint „egész” kínálata megjelenjen a turisztikai piacon; => vonzereje növekedjen, és biztosítsa az odalátogató turisták számára a tökéletes, maradéktalan élményt. 8.4. EGY MINTAÉRTÉKŰ RÉGIÓ A piacgazdaságban nemcsak a vállalkozások között van piaci verseny, hanem az egyes települések és régiók is versengenek a fejlesztési forrásokért, intézményekért, infrastruktúráért és humán erőforrásért, hogy minél kedvezőbb vállalkozási környezetet teremtsenek, melynek köszönhetően a régió társadalmi és gazdasági virágzásnak indulhat. Az előző fejezetekben tárgyalt gazdasági mutatók kifejezik, hogy a vállalkozási környezeti feltételek regionális szinten hatalmas eltéréseket mutatnak. A vállalkozási környezeti feltételek területi megoszlásának első komplex értékelését - Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adataiból és a vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérésből - országos viszonylatban a Szlovák Vállalkozói Szövetség végezte el 2005-ben. A Szlovák Vállalkozói Szövetség az ország 79 járásának szintjén vizsgálta a regionális vállalkozási környezeti indexet, amelynek értéke négy alindex értékéből áll össze: gazdasági aktivitás, infrastruktúra, humán erőforrás és közigazgatás. A referencia értéket 100 pontban határozták meg (ennyit pontot kap az átlagos statisztikai értéket felmutató régió). A Szlovák Vállalkozói Szövetség által végzett kutatás eredményei alátámasztották az országban tapasztalható hatalmas regionális szakadékot az innovációs képességet illetően az ország nyugati és keleti régiói között. A kutatás kimutatta, hogy a szlovák—magyar határ menti járások között a legjobb vállalkozási környezetet a Dunaszerdahelyi járás biztosítja. A több mint 83%-ban magyar nemzetiségek által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el az ország 79 járása között. A Dunaszerdahelyi járás sikerességét növeli, hogy megelőzte az ország számos kiemelkedőnek minősített régióját, mint például Kassát és Besztercebányát. A fentiekből következik, hogy az egykor agrárjellegű Dunaszerdahelyi járás mintaértékű megújuláson ment keresztül az elmúlt két év
