Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
8. A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása
Külföldi tőkebefektetések, ipari parkok 195 8.2. KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK, IPARI PARKOK A külföldi befektetők a kezdetektől fogva előnyben részesítették azokat a területeket, amelyeket az infrastruktúra, az új, a potenciális piacoktól való távolság vagy az ipari termelés szempontjából kedvezőbbnek tartottak. A kormányok mindmáig nem foglalkoznak érdemlegesen a beruházások egyes térségekbe történő irányításával, s így fordulhatott elő, hogy az ország régiói között nagy szakadékok alakultak ki ebben a tekintetben (Morvay 2004). A szlovákiai vállalati szférában történt külföldi tőkebefektetések összértéke 2005. december 31-lg 349 327 millió Sk-t tett ki. E tőke túlnyomó többsége (60,4%-a) a Pozsonyi kerületbe irányult, ami a fővárosi régió gazdasági egyeduralmát jelenti. 2005. december 31-ig a 16 magyarlakta járás vállalati szférájába összesen 22 478 millió Sk-t fektettek be külföldi befektetők (ebből 1197 millió Sk-t 2005-ben). A déli régió vállalati szférájába irányult befektetések erős területi koncentrációt mutatnak. A megvalósult külföldi tőkebefektetések egyharmadát a Nyitrai járás mondhatja magáénak (amit az Ersekújvári és a Galántai járás követ), míg a déli régió középső és keleti felének részesedése rendkívül alacsony. A vállalati szférába irányuló külföldi tőkebefektetések nagyságát tekintve a Nagykürtösi járás áll az utolsó helyen: 2005. december 31-ig ezen járás vállalati szférájába mindössze 43 millió Sk-t fektettek be külföldi befektetők, s ez az érték a 16 dél-szlovákiai járás vállalati szférájába irányuló külföldi tőkebefektetések 0,19%-át tette ki. A külföldi tőkevonzásban — s egyben a regionális politika megvalósításában - rendkívül fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, mivel ezek a struktúrák egyszerre szolgálják a versenyképesség javítását, a térségfejlesztés terén a felzárkózást, illetve a foglalkoztatottsági problémák megoldását. Az ipari parkoknak emellett generáló szerepük is van a vállalkozások együttműködésének, a „hálózatosodásnak” a megvalósulásában. Az ipari parkok létesitését a 193/2001. Tt. számú törvény szabályozza, amely szerint az ipari parkot a települési önkormányzatok hozzák létre saját területükön, s az ipari park építésére az állam külön anyagi támogatást biztosíthat az építő településnek, illetve az érintett kerületi önkormányzatnak, amelyhez az adott település tartozik. Az állami támogatás felhasználható a park létesítéséhez szükséges közműhálózat építésére és egyéb műszaki feltételek biztosítására, a szükséges földterületek megszerzésével járó kiadások fedezésére (a tulajdonosok anyagi kárpótlására, telekvásárlásra, telekkcserével járó kiadásokra stb.). A magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai járásokban az ipari parkok rövid múltra tekintenek vissza, s közel fél évtizedes le-187. táblázat. A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulásának területi megoszlása 2005-ben (%) NUTS 4 2005. dec. 31-ig bejövő külföldi tőkebefektetések összértékéből való részesedés %-ban NUTS 4 2005. dec. 31-ig bejövő külföldi tőkebefektetések összértékéből való részesedés %-ban Szene 8,43 Losonc 1.12 Dunaszerdahely 9,42 Nagyrőce 0,52 Galánta 10,06 Rimaszombat 2,88 Komárom 4,09 Nagykürtös 0,19 Léva 2,67 Kassa környék 3,43 Nyitra 33,88 Nagymihály 6,7 Érsekújvár 11,84 Rozsnyó 2,75 Vágscllye 0,86Töketerebcs 1,16 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007.
