Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
8. A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása
186 A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása 8.1. A DÉL-SZLOVÁKIAI RÉGIÓK VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZETE A vállalkozói környezet szerkezeti mutatóinak (vállalkozássűrűség, vállalkozási formák, vállalkozási terület stb.) alakulása a gazdasági megújulás és versenyképesség egyik legmarkánsabb mutatója, ezen környezeti sajátosságok vizsgálata kiváló terepet jelent annak meghatározására, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági rendszerben mennyire voltak életképesek az egyes régiók, milyen fejlődési pályákon indultak el. Szlovákiában az elmúlt fél évtized alatt a vállalkozói szféra robbanásszerű növekedésen ment keresztül, a vállalkozói környezet indexe 2001-től napjainkig folyamatos javulást mutat. A vállalkozói szféra megerősödése a déli országrészt sem kerülte el, azonban a korábbi fejezetekben tárgyalt nyugat-kelet lejtő erősen érzékelhető e tekintetben is. A délszlovákiai vállalkozási környezetben a legszembetűnőbb pozitív irányú változás a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) rendkívül gyors növekedése volt. A vállalkozások számának hirtelen növekedése az uniós csatlakozást megelőzően még erőteljes urbánus jelleget mutatott, 2004-től kezdődően azonban a vidéki falvakban bejegyzett cégek részaránya jelentősen növekedést mutat (elsősorban a nagyobb városok és ipari centrumok tágabb rurális körzetében lett erőteljesebb a vállalkozói aktivitás). A dél-szlovákiai jogi személyiségű gazdasági szervezetek számában tapasztalható erőteljes növekedés kapcsán szólni kell a magyarországi cégalapítókról, akik az alacsony - a közép-európai térségben az egyik legalacsonyabb — szlovákiai cégalapítási költségek, az egyszerűbb ügyintézés és a jobb szlovákiai adórendszer végett Szlovákiában alapítanak céget, leányvállalatot, vagy helyezik át ide a székhelyüket. Az uniós csatlakozás óta eltelt négy év alatt több ezerre tehető a Szlovákiában megtelepedett magyarországi vállalkozások száma, amelyek többsége korlátolt felelősségű társaság, s döntően Pozsonyban, Kassán, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Párkányban telepednek le. 2005. december 31-én a magyar jelleggel bíró 16 dél-szlovákiai járásban összesen 14 975 vállalat volt (az ország vállalatainak 17,9%-a), amelyek közül 14 765 volt magánvállalat (az ország magánvállalatainak 17,8%-a). A vállalkozói sűrűséget számottevően befolyásolja a térségek településszerkezete, gazdasági fejlettsége, infrastrukturális ellátottsága, képzettségi, jövedelmi, foglalkoztatási és demográfiai viszonya. A régió lakosságának lélekszámúhoz viszonyítva a 16 dél-szlovákiai járás lényegesen gyengébb teljesítményt mutat az országos átlaghoz képest: a régió 98,8 lakosára jut egy vállalat (országos viszonylatban 64,4 lakosra jut egy vállalat), míg 100,2 lakosára jut egy magánvállalat (országos viszonylatban 65,0 lakosra jut egy magánvállalat). A régión belül a vállalkozások fajlagos sűrűsége a legmagasabb a nyugati járásokban: a fejlett főváros ösztönzőleg hat a környező - tágabban értelmezett - rurális térségek vállalkozói aktivitására: a 179. táblázat. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatos változások 2004-től Év Adókulcsok Adóalapból leírható nem adóköteles bevétel Gyermekek utáni kedvezmények Adóköteles jövedelemmel nem rendelkező', illetve alacsony jövedelmű házastárs utáni kedvezmények 2003 10%, 20%, 28%, 35%, 38% 38 760 Sk 16 800 Sk, amely az adóalapot csökkenti 12 000 Sk 2004 19% 80 832 Sk 4800 Sk adóbónusz - az adóból leszámítható össze 80 832 Sk Forrás: Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma, 2007.
