Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
182 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A szállodai infrastruktúra mutatóit figyelembe véve ez a makrorégió rendelkezik a legjobb mutatókkal Szlovákián belül. 2005- ben 66 541 ágy volt található a régió 740 szálláshelyén (ami a Szlovákiában található szálláshelyi ágyak 37,8%-ának, a szálláshelyek 30,3%-ának az összpontosulását jelenti az adott régióban). Az Eperjesi kerületen belül az ágyak 53%-a a Magas-Tátra szívét jelentő' Poprádi járásban összpontosul, majd azt követi a Késmárki és a Bártfai járás. A Kassai kerületben hasonló koncentrációt mutatkozik meg az idegenforgalmi infrastruktúra terén, a kerületi székhelyen található az ágyak közel 20%-a, majd az követi a Nagymihályi járás és az Iglói járás. A legkevésbé látogatott területnek a Mezőlaborci, a Sztropkói és a Szobránci járás számit. 7.4.12. Közlekedés A régió közlekedési hálózatának alapszerkezete a 19. századból öröklött formákat tartalmazza a megváltozott viszonyok és elvárások ellenére, s ez lényegesen fékezi a régió gazdasági és társadalmi fejlődését. Az ország közúthálózatának 27,2%-a található a régióban (Eperjesi kerület 14,4%, Kassai kerület 12,8%). Az autópályák hosszát tekintve az északi régió részesedése magasabb, az Eperjesi kerületre esik Szlovákia autópálya hálózatának 6,3%-a, míg a Kassaira csak mindössze 1,8%-a. Szlovákia nemzetközi útvonalhálózatából (E megjelöléssel bíró útvonalhálózat) az útvonalak 26,6%-a található meg a régióban (Eperjesi kerület 12,6%, Kassai kerület 14,0%). A régió közúthálózatában meghatározóak az E 50 (cseh/szlovák határ- Trencsén-Zsolna-Poprád—Eperjes-Nagymihály-szlovák/ukrán határ), az E 371 (lengyel/'szlovák határ- Felsővízköz-Epeijes), az E 571 (Pozsony-Nyitra-Zólyom—Rozsnyó-Kassa), az 1/68 (lengyel/ szlovák határ-Olubló-Orló-Eperj es-Kassaszlovák/magyar határ) és az 1/67 (Poprád- Szepesbéla—T átraj avorina-szlo vák/lengy el határ) útvonalak. A tervezett Pozsony-Kassa Dl autópályából a régióban a Kassa—Eperjes szakasz már üzemel. Az ország vasúthálózatának 30,3%-a esik a régió területére. A vasúti közlekedés minőségi vonalainak, az ország kétvágányos pályáinak 22,9%-a a Kassai kerületben található, míg az Eperjesi kerület e vonalaknak a 3,6%át mondhatja a magáénak. A vasúti közlekedés regionális vonalainak 33,6%-a található a régióban. A vasúti közlekedés alaptengelyeit a nemzetközi AGTC rendszerbe sorolt C-E 40 (cseh/szlovák határ-Zsolna—Poprád-Kassa- Tiszacsernyő-szlovák/ukrán határ) és a C- 30/1 (lengyel/szlovák határ/—Palocsa-Eperjes- Kassa-Hemádcsány-szlovák/magyar határ) vonalak alkotják, melyek nyugat-kelet, illetve észak-dél irányú nemzetközi közlekedési folyosók részei. A régióban két, a nemzetközi utasforgalomban szerepet játszó repülőtér található, Poprádon és Kassán. A régióban nincs számottevő vízi közlekedés. 7.4.13. A régió gazdasági mutatói A régió gazdasági mutatói a leggyengébbeknek számítanak az egész országban. A régióban megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke erősen eltér a régiót alkotó két kerület között. Az északi felében, vagyis az Eperjesi kerületben az egy lakosra jutó GDP az országos átlagnak mindössze 60%-át éri el, míg a Kassai kerületben e mutató értéke az országos átlag 89%-a. Biztatónak tűnhet azonban az a tény, hogy az elmúlt években a régióban megtennelt GDP értéke az országos átlaggal megegyező dinamizmussal növekszik. A régió gazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték 2004-ben 262 816 millió Sk volt. A régiót alkotó két kerület nem arányosan osztozott ezen mutató értékéből, a gyengébb gazdasággal rendelkező Eperjesi kerület részaránya kevesebb volt. A nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban a szolgáltatások
