Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
172 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A régió legfontosabb települési tengelye a Kassa-Eperjes-Poprád tengely, amely az ország keleti felének legjelentősebb agglomerációja. Az urbanizáció mértéke a Kassai kerületben az országos átlagnak felel meg, viszont az Eperjesi kerületben közel 6%-kal a szlovákiai átlag alatt marad. 7.4.6. Gazdasági szervezetek, vállalkozások A régióban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek, vállalatok száma 18 242 volt 2005 decemberében, ami a Szlovákiában található jogi személyiségű gazdasági szervezetek 21,8%-át tette ki. A régióban 86,1 lakosra jut egy jogi személyiségű gazdasági szervezet, s ez az országos átlagnál 21,7 fővel magasabb érték. A gazdasági ágazati bontásban a kereskedelemben tevékenykedő gazdasági szervezetek súlya magasabb az országos átlagnál: a régióbeli részarányuk 39,5%, míg az országos átlag 38,5%. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági szervezetek száma az elmúlt fél évtizedben növekedést mutat, a makrorégiók szintjén ebben a régióban található a legtöbb ilyen tevékenységet folytató gazdasági szervezet. 2005 decemberében a foglalkoztatottak számát tekintve ebben a régióban volt a legalacsonyabb a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok száma, valamint itt volt a legmagasabb az egy ilyen nagyvállalatra jutó népességszám (12081 lakosra jutott egy legalább 250 főt foglalkoztató vállalat). A kisvállalkozások (0—19 fő alkalmazott) részaránya 91,6% volt, s ez az országos átlaggal csaknem megegyező érték. Az iparengedély alapján működő egyéni vállalkozások száma az elmúlt 5 évben közel 30%-kal nőtt, számuk 2005 decemberében 81 953 volt (az országban az iparengedély alapján működő egyéni vállalkozások 23,7%-a, s ez a részarány szintén növekedést mutatott az elmúlt 5 évben). E folyamatban fontos szerepe van a régió gazdasági környezetének, a stagnáló gazdasági viszonyok közepette sokan egyéni vállalkozások útján próbálkoznak javítani a gazdasági helyzetükön. 7.4.7. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés mindenekelőtt a régió déli felében jelentős, ott ugyanis a természeti feltételek sokkal kedvezőbbek, mint az északi régióban. A mezőgazdasági területek kiterjedése a régióban 2006. január 1-jén 723 123 ha volt, ami az ország mezőgazdasági területeinek 29,7%-át tette ki. A mezőgazdasági földterületek eloszlása a régiót alkotó két kerület között csaknem egyenlő, az Eperjesi kerületben a kiterjedésük 385 160 ha (az ország mezőgazdasági területének 15,8%-a), a Kassai kerületben pedig 337 963 ha (az ország mezőgazdasági területének 13,9%-a). Az egy lakosra számított mezőgazdasági földterület nagysága a régióban 0,46 ha (az Eperjesi kerületben 0,49 ha, a Kassaiban 0,44 ha). A Nyugat-Szlovákia makrorégiót követően ezen régióban van a legtöbb szántóföld, kiterjedésük 354 592 ha volt 2006. január 1-jén, s ebből 57,6% esett a Kassai kerületre. A Kassai kerületben 0,27 ha szántóföld jut egy lakosra, míg az Eperjesiben 0,19 ha. Az állattenyésztés fontos szerepet tölt be a régió mezőgazdaságában, elsősorban a régió északi felében, ahol a kiterjedt réteken és legelőkön jelentős a külterjes szarvasmarha- és juhtenyésztés. A régióban az állatsűrűség 156. táblázat. A lakhatási célokra szolgáló ingatlanok átlagos piaci árai (Sk/m2) Év Szlovákia Kassai kerület Eperjesi kerület 2007 37 306 24 472 22 516 2006 30 114 17 489 18 425 2005 25 780 15 740 17 842 Forrás: Szlovák Nemzeti Bank, 2008.
