Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
170 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében A Pozsony NUTS 2 régió után itt dolgozik a legkevesebb ipari és építőipari alkalmazott, az ipar és építőipar a kereső népesség kevesebb mint egynegyedét foglalkoztatja. Az idegenforgalom erősnek mondható pozícióit támasztja alá a szállodákban és éttermekben dolgozók 2,3%-os részaránya a kereső népességen belül. A makrorégió az ország leghátrányosabb munkapiaci körülményeivel bír, a magas munkanélküliség közel egy évtizede sújtja a régiót, sőt a közeli kilátások sem kedvezőek az új munkahelyek számának növekedését illetően. Az 1998 után Szlovákiában érezhető gazdasági fellendülés jelei e régióban máig nem mutatkoztak meg, a gazdaságélénkítő külföldi tőkebefektetések elkerülték az ország keleti végét (eltekintve Kassa város helyzetétől, amelynek kedvező gazdasági helyzete szigetnek tekinthető). A régión belül a munkanélküliségi ráta értéke jelentősen eltér a régió északi és déli fele között: az Eperjesi kerületben 2-3 százalékponttal alacsonyabb az értéke. A két kerület közötti differencia azzal magyarázható, hogy a gazdasági szerkezetváltás során a végbement munkaerő-leépítések és üzembezárások déli területeken található ipari ágazatokat (mezőgazdaság, bányaipar, élelmiszeripar) érintette a leginkább. 2006 decemberében a statisztikai hivatal által megállapított munkanélküliségi ráta a régió északi felében 18,1%, a déli felében 20,3% volt. A statisztikai hivatal a munkanélküliek számát az Eperjesi kerületben 68 ezer főben, a Kassai kerületben 71,3 ezer főben határozta meg. 2006. december 31-én a nyilvántartott munkanélküliek száma az előbbi kerületben 55 760 fő, az utóbbiban 58 806 fő volt. A régiót sújtó magas munkanélküliség sajátossága a nyilvántartott munkanélküliek alacsony képzettségi szintje, amely elhelyezkedési esélyeiket tovább csökkenti. A nyilvántartott munkanélküliek közel kétharmada tartósan, több mint egy éve állástalan volt. A népesség alacsony képzettségi mutatóiból és a súlyos munkanélküliségi helyzetből következik a régió népességének alacsony átlagkeresete, valamint az, hogy a havi átlagkeresetek növekedési dinamikája is elmarad az országos átlagtól. Az átlagkereset differenciáltsága azonban nem egyezik a munkanélküliségi ráta területi megoszlásával, hanem azzal ellentétes: a Kassai kerületben közel 20%-kal magasabbak az átlagkeresetek, mint az Eperjesi kerületben. A Kassai kerület kedvezőbb átlagkereseti mutatója azonban nem általánosítható a kerület egész területére, az ott található valamennyi NUTS 4 régióra, hanem egyértelműen az ország második legnagyobb városának, Kassának, keresetnövelő hatásáról van szó. 151. táblázat. A havi átlagkeresetek nagyságának alakulása Kelet-Szlovákia NUTS 2 régiójában (Sk-ban) NUTS 2, NUTS 3 Év Havi átlagkereset ebből a gazdasági tevékenység alapján mezőgazdaság ipar építőipar kereskedelem Kelet-Szlovákia 2001 11 774 9 498 13 621 12 993 11 388 2002 13 160 10 095 14 995 13 873 12 012 2003 14 138 10 764 16 240 14 482 12 177 2004 15 579 12 039 18 262 15 695 13 281 2005 16 686 12 851 19 257 17 387 13 941 Eperjesi kerület 2001 10 693 9 360 11 423 11 554 11 052 2002 11 819 9 999 12 133 12 191 11 437 2003 12 535 10 764 12 757 12 676 11 892 2004 13 847 11 888 14 364 13 763 12 738 2005 14 760 12 753 14 948 14 991 13 148 Kassai kerület 2001 12 720 9 678 15 630 14 223 11 688 2002 14 316 10 223 17 479 15 241 12 541 2003 15 541 10 764 19 367 16 000 12 435 2004 17 065 12 239 21 629 17 115 13 772 2005 18 299 12 983 22 902 19 292 14 729 Forrás: SZK. Statisztikai Hivatala, 2007.
