Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
168 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 7.4.4. A munkaerőpiac helyzete A régió lakosságának szerkezete az iskolai végzettség alapján elmarad a szlovákiai átlagtól, amit egyrészt a régió perifériális fekvése, a nagy lélekszámú roma kisebbségi populáció, valamint az alacsony urbanizációs szint magyaráz. A teljes középfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli részaránya 25,1%, s ez a nyugat-szlovákiai makrorégió után a második legalacsonyabb az ország makrorégiói között. A felsőoktatásban végzettek részaránya 6,8% (több mint 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag), amely alapján a régió szintén a Nyugat-Szlovákia NUTS 2 régiót követi. Az ország tervezési-statisztikai régiói között e régióban a legalacsonyabb a gazdaságilag aktív lakosság lakónépességen belüli részaránya, az országos átlagnál 1,1 százalékponttal marad el. A gazdaságilag aktívak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya meghaladja az országos átlagot, a lakónépességen belüli részarányuk 2,6%. A nyugdíjasok lakónépességen belüli részaránya 17,3% (a Pozsony makrorégió után a második legalacsonyabb részarány). A 2001. évi népszámláláskor a gazdaságilag aktív népesség 29,4%-a volt alkalmazásban a magánszektorban, ami 2,7 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A mutató a stagnáló gazdasági élet következménye, a magánfoglalkoztatók alacsony száma miatt. Az állami szektorban dolgozók 36,1%-os részaránya mintegy 1 százalékponttal haladja meg a szlovákiai átlagot. A régió mezőgazdasági és egyéb szövetkezeteiben dolgozók létszáma a Nyugat-Szlovákia makrorégiót követően a legmagasabb a makrorégiók szintjén. A régiót sújtó gazdasági válság megmutatkozik a régióban élő vállalkozók számában és szerkezetében: mind az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók, mind az alkalmazottak nélküli vállalkozók gazdaságilag aktív népességen belüli részaránya messze elmarad az országos átlagtól. Az előbbiek régión belüli részaránya 2,8%, az utóbbiaké 3,9%. A munkások lélekszáma 355 747 fő, ami 45,8%-os részaránynak felel meg a gazdaságilag aktív népességen belül. A primer szektorban dolgozók lélekszáma a Nyugat-Szlovákia NUTS 2 régió után e régióban a legmagasabb, a 2001. évi népszámláláskor 49 892 fő dolgozott benne. A primer szektorhoz tartozó erdőgazdálkodás foglalkoztatási részaránya a Közép-Szlovákia NUTS 2 régiót követően e régióban a legmagasabb, a primer szektorban dolgozók 22,1%-a dolgozik benne. 149. táblázat. A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása a Kelet- Szlovákia NUTS 2 régióban (ezer főben) NUTS 2, NUTS 3 Év Gazdaságilag aktív lakosság ebből dolgozó munkanélküli összesen férfi nö összesen férfi nö összesen férfi nő Kelet-Szlovákia 2001 726,8 401,9 324,9 54S.S 297,8 250,8 172,4 98,4 74,1 2002 722,9 402,7 320,2 558,5 307,7 250,7 159,5 90,1 69,5 2003 724,6 400,4 324,2 565,2 311,2 254,1 157,2 87,1 70,1 2004 735,9 409,6 326,4 556,1 309,7 246,4 176,7 96,8 80,0 2005 726,8 407,5 319,3 558,9 316,0 242,9 167,1 90,7 76,4 Eperjesi kerület 2001 366,2 202,2 164,1 279,7 151,2 128,5 83,1 47,6 35,5 2002 364,5 202,8 161,7 287,7 157,1 130,5 73,3 42,1 31,2 2003 363,6 200,8 162,7 288,3 158,4 129,9 74,1 41,3 32,8 2004 373,8 209,4 164,3 286,0 160,2 125,7 85,4 46,8 38,6 2005 373,7 212,2 161,5 292,8 167,2 125,6 80,1 44,2 35,9 Kassai kerület 2001 360,6 199,7 160,8 268,8 146,6 122,3 89,3 50,8 .37,8 2002 358,4 199,9 158,5 270,8 150,6 120,2 86,2 48,0 38,3 2003 361,0 199,6 161,5 276,9 152,8 124,2 83,1 45,8 37,3 2004 362.1 200,1 162,0 270,1 149,4 120,7 91,3 50,0 41,3 2005 353,1 195,3 157,8 266,1 148,8 117,3 87,0 46,5 40,5 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
