Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
164 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 146. táblázat. A vállalati szféra külföldi tőkebefektetéseinek alakulása (millió Sk-ban) NUTS 2 / NUTS 3 Év Bejövő külföldi tőkebefektetések az adott évben Bejövő külföldi tőkebefektetések összértéke dec. 31-ig Kimenő külföldi tőkebefektetések az adott évben Kimenő külföldi tőkebefektetések összértéke dec. 31-ig Közép-Szlovákia 2001 4 993 18 496 583 945 2002 6 875 21 076 621 1 533 2003 861 23 536-159 2 323 2004 3 165 29 205-54 2218 2005 8 397 36 366 78 2 132 Zsolnai kerület 2001 1 494 10316 509 682 2002 6 468 12 584 285 959 2003 740 14471 184 676 2004 2315 19 180-66 564 2005 7 113 25 053 8 543 Besztercebányai kerület 2001 3 499 8 180 74 263 2002 407 8 492 336 574 2003 121 9 065-343 1 647 2004 850 10 025 12 1 654 2005 1 284 11 313 70 1 589 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007. magashegységek, középhegységek, medencék és alföldek egyaránt. A legjelentősebb hegyvonulatait a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Pieniny, a Szepesi-Magúra és a Szlovák-középhegység alkotják, míg a legjelentősebb medencéje a Kassai-medence. A terület legmagasabb pontja a Gerlachfalvi csúcs 2665 m tengerszint feletti magassággal, s egyben ez Szlovákia legmagasabb pontja is. A régió legalacsonyabb pontja egyben Szlovákia legalacsonyabb pontja is (94 m tengerszint feletti magasságban található a régió déli peremén, ahol a Bodrog folyó elhagyja a régiót (s egyben Szlovákiát is). Az évi középhőmérséklet az északi, hegyvidékű jellegű területeken mindössze 5° C körül mozog (pl. Poprádon és környékén a januári középhőmérséklet -5,9 °C, a júliusi 16,2 °C), míg a régió déli területét kitöltő Kelet-szlovákiai-alföldön a hőmérsékleti viszonyok merőben eltérőek (a Tőketerebesi kistérség évi átlagos középhőmérséklete 9,0 °C, a legmelegebb hónap július 20,3 °C középhőmérséklettel, a leghidegebb hónap pedig január -3,8 °C középhőmérséklettel). A csapadék átlagos évi mennyisége a hőmérsékleti viszonyokhoz hasonló eltéréseket mutat. A napsütéses órák száma Otátrafureden 1818 óra, a legtöbb júliusban (208 óra), a legkevesebb pedig decemberben (72 óra). A régió legjelentősebb folyója a Bodrog (évi átlagos vízhozama Bodrogszerdahelynél közepesen 118 mVsec, legmagasabb márciusban 237 mVsec, legalacsonyabb szeptemberben 55,4 mVsec), a Hemád (évi átlagos vízhozama Sároskőszegnél közepesen 19,4 mVsec, legmagasabb áprilisban 32,8 mVsec, legalacsonyabb októberben 11,2 mVsec), az Ondava (évi átlagos vízhozama Hómái közepesen 20,8 mVsec, legmagasabb márciusban 47,2 mVsec, legalacsonyabb szeptemberben 10,1 mVsec), a Labore (évi átlagos vízhozama Nagymihálynál közepesen 15,5 mVsec, legmagasabb márciusban 33,1 mVsec, legalacsonyabb szeptemberben 27,34 mVsec) és a Poprád (évi átlagos vízhozama Komlóskertnél közepesen 17,00 mVsec, legmagasabb júniusban 25,4 m’/sec, legalacsonyabb januárban 8,63 mVsec). A természetes tavak számát tekintve a régió ország makrorégiói között az első helyet mondhatja a magáénak. Az elsőség a Tátrában található nagyszámú gleccsertónak és morénatónak köszönhető. A régió vízrajzában fontos elemeknek számítanak a víztározók, amelyek több funkciót is ellátnak (energetikai és árvízvédelmi feladatok, ívóvízellátás, idegenforgalom). A legjelentősebb víztározó a zempléni Széles-tó.
