Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
162 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében iparból és az építőiparból származó bruttó hozzáadott érték a Zsolnai kerületben magasabb, mint a Besztercebányaiban, 2004-ben a 90 288 millió Sk iparból származó bruttó hozzáadott érték 57,1%-át az északi szubrégió adta. Az agrárium bruttó hozzáadott értéke 2004-ben 14 259 millió Sk volt (ebből a Besztercebányai kerület részesedése 63,4% volt). 2005 decemberéig e makrorégió iránt volt a legkisebb külföldi érdeklődés a külföldi tőkebefektetések terén az ország makrorégióinak viszonylatában. A régió részesedése a szlovákiai vállalati szférába irányuló külföldi tőkebefektetésből 36 366 millió Sk volt 2005. december 31-ig, s ez az ország vállalati szférájába befektetett külföldi tőkebefektetések 10,4%-ának felel meg. A régió északi felének országon belüli részesedése 7,2%, a délié 3,2%. Az északi régió vezető szerepe a régió jobb közlekedési infrastuktúrájával, valamint az ipari temielés modernebb ágazati szerkezetével magyarázható. 2006-ban az északi régió pozíciói lényegesen megerősödtek a külföldi tőkebefektetések terén a dél-koreai KIA autógyár beruházásának köszönhetően. 7.4. KELET-SZLOVÁK1A MAKRORÉGIÓ A gazdasági teljesítményét tekintve a Kelet- Szlovákia makrorégió az ország leggyengébb makrorégiója, az országnak gazdasági és szociális problémákkal leginkább sújtott területe. A makrorégiót sújtó gazdasági és szociális feszültségektől mentes területeknek mindössze a kerületi székhelyek számítanak. 7.4.1. Természeti környezet A régióban, amely felszínileg az ország második legtagoltabb makrorégiója (a Közép-Szlovákia makrorégiót követően), megtalálhatók 142. táblázat. A Besztercebánya NUTS 3 régió legnagyobb nem pénzügyi vállalatai Sorrend a Besztercebányai kerületben Sorrend az ország 200 legnagyobb nem pénzügyi vállalatainak listáján Vállalat Bevételek 2005- ben (ezer Sk) Index 2005/04 (%) 1. 19. Železiarne Podbrezová, a. s., Podbrezová 13 508 133 18,4 2. 23. Slovalco. a. s., Žiar nad Hronom 11 576 611 3,4 3. 33. Slovenská pošta, a. s., Banská Bystrica 7 633 933 6,2 4. 38. Lesy SR, š. p.. Banská Bystrica 6 375 209 18,1 5. 58. M-Market, a. s., Lučenec 4 477 484 16,3 6. 69. Tauris, a. s.. Rimavská Sobota 3 997 904-7,4 7. 83. SHP Harmancc, a. s., Harmanec 3 309 589 3,8 8. 116. Slovenské magnezitové závody, a. s., Jelšava 2 248 749 4.8 9. 131. Slovenský vodohospodársky podnik, š. p., B. Štiavnica 2 133 483 12,6 10. 155. COOP Jednota Krupina, s. d., Krupina 1 830 866 12,6 11. 161. ZSNP, a. s., Žiar nad Hronom 1 696 980 3,3 12. 172. Stefe SK, a. s., Banská Bystrica 1 628 651 137,1 13. 192. Küster - automobilová technika, s. r. o., Vlkanová 1 427 770 24,4 14. 198. PM Zbrojníky. a. s.. Banská Bystrica 1 409 858-12,6 15. 199. Izomat, a. s., Nová Baňa 1 402 123 6,2 16. Strcdoslov. vodárenská spoločnosť, a. s., B. Bystrica 1 328 519 11,7 17. Investex Group, s. r. o., Zvolen 1 205 161 21,5 18. Fermas, s. r. o., Slovenská Ľupča 1 097 892 4,2 19. Slovglass, a. s., Pohár 1 050 759 7,4 20. PPS Group, a. s., Detva 1 050 699 84,0 21. Phoenix Zeppelin, s. r. o., Banská Bystrica 1 017 723 7,5 22. Biotika, a. s.. Slovenská Ľupča 940 159 2,6 23.Železničné opravovne a strojárne Zvolen, a. s., Zvolen 921 105-6,3 24. Ekoltech, s. r. o., Lučenec 827 823 38,3 25. Doka Drevo, s. r. o., Banská Bystrica 779 177 4,7 Forrás: Trend, 2007.
