Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Közép-Szlovákia makrorégió 147 A régió északi felében az elmúlt 10 év vándormozgalmai népességcsökkenést eredményeztek, ami a Zsolnai kerület szintjén mérve évi -0,30%o körül mozgott. A Besztercebányai kerület lakosságát a vándormozgalom ezzel ellentétes módon érintette, ott mérsékelt népességnövekedés zajlott le (1000 lakosra számított vándorlási növekmény 0,10%o körül mozgott). A régióban négy jelentős centrum van az ingázás tekintetében: a kerületi székhelyek, valamint Turócszentmárton és Zólyom. A régió északi és déli arculata nemzetiségi szempontból eltérő jelleget mutat. A nemzetiségi szempontot figyelembe véve a Zsolnai kerület az ország 8 kerülete között a leghomogénebb lakosságot mondhatja a magáénak, a népességnek csak 2,0%-át alkotják a nem szlovák nemzetiségűek. Ezzel ellentétes a déli területek (azon belül is elsősorban a Dél-szlovákiai-medence) etnikai jellege, ott a többségi nemzet részaránya csak 90,7%. A régió legnépesebb nemzeti közössége a magyar, részarányuk 5,8%. A 2001. évi népszámláláskor 18 258 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek az adott régióban (a népesség 1,34%-a), ez azonban nem felel meg a romák tényleges létszámának. A romák valós lélekszáma a régióban meghaladja a 100 ezer főt. 7.3.4. A munkaerőpiac helyzete A népesség szerkezete az iskolai végzettség alapján eltérő jelleget mutat a régió északi, középső és déli területein. A Vág és a Garam folyó mentén a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, amit egyrészt az említett régiók magas urbanizáltsági szintje (a nagyvárosok többségében felsőfokú oktatás folyik), másrészt pedig a déli, határ menti területek általános gazdasági elmaradottsága, az általánosan alacsonyabb képzettséggel rendelkező magyar és roma kisebbség jelenléte magyaráz. A felsőoktatásban végzettek részaránya az összlakosságon belül 6,95%, s ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. A régió népességében a gazdaságilag aktívak részaránya az országos átlagnál 0,7 százalékponttal kevesebb, 50,4%. A gazdaságilag aktívak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,7%, s ez a szlovákiai átlagnál 0,2 százalékponttal magasabb (ez a régió északi felében és a roma kisebbség körében uralkodó magas természetes szaporulat következménye). A nyugdíjasok részaránya 20,0%, amely az országos mutatónál 1,1 százalékponttal magasabb részarány. A 2001. évi népszámláláskor a régió gazdaságilag aktív lakosságának 36,6%-a dolgozott az állami szektorban, ami több mint az országos átlag. A régió magánszektorában 235 717 fő volt alkalmazásban, s ez 34,6%os részesedést jelent. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók lélekszáma 26 198 fő volt 2001-ben, s ezek többsége a Besztercebányai kerületben összpontosult. A munkások részaránya (47,5%) meghaladja az országos átlagot. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók 4,6%-os és az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,0%-os részaránya az országos átlagnál kedvezőtlenebb. A régió lakosságának foglalkozás szerinti területi megoszlása a régió gazdaságának megosztottságát tükrözi. A régió déli felében magasabb a primer szektorban dolgozók lélekszáma és aránya, mint a Zsolnai kerületben, az északi területeken pedig az iparban dolgozók lélekszáma és aránya magasabb (azon belül is a gép-, energetikai, fa-, papír- és vegyipar alkalmazza a legtöbb dolgozót). A 2001. évi népszámláláskor a primer szektoron belül (43 142 fő) a mezőgazdaság részesedése 63,5%, az erdőgazdálkodás részesedése pedig 28,7% volt. Az iparban dolgozók számát tekintve a régió a második legtöbb ipari alkalmazottat mondhatja magáénak az ország makrorégióinak viszonylatában. 2001-ben a kereső népesség 29,3%-a dolgozott a szekunder ágazatban. A szolgáltatáso-
