Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Nyugat-Szlovákia makrorégió 141 7.2.12. Közlekedés A közlekedési infrastruktúra jelentős regionális eltéréseket mutat, annak minősége visszatükrözi a régiót alkotó kerületek gazdasági fejlettségét: a kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező Nagyszombati és Trencséni kerület közlekedési hálózata messze jobb minőségű, mint gazdasági problémákkal küzdő Nyitrai kerületé. A régiót két európai jelentőségű közlekedési multimodális folyosó szeli át, annak nyugati felében halad az V/a folyosó (Terst-Pozsony-Zsolna-Kassa-Tiszacsernyő-Ungvár- Lvov), délen pedig a Duna alkotja a VII folyosót. Az ország közúthálózatának 36,2%-a esik a régió területére. A legmagasabb szintű közutak hosszából való részesedése jelentős, az ország autópálya-hálózatából való részesedése 44,3% (Nagyszombati kerület 22,8%, Trencséni kerület 21,5%), míg az E megjelölésű nemzetközi útvonalhálózatból való részesedése 26,5% (ezen belül a legkisebb részesedéssel a Nyitrai kerület bír, mindössze 5%). A terület közúti közlekedésében az európai közúti rendszerbe besorolt E 50 (cseh/ szlovák határ-Drétoma-Trencsén-Zsolna- Poprád-Eperjes-Kassa-Nagymihály-Felsőnémeti-szlovák/ukrán határ), az E 75 (cselt/ szlovák határ-Fenyvesszoros-Csaca-Zsolna- Trencsén-Pozsony-Oroszvár-szlovák/magyar határ), E 571 (Pozsony-Nyitra-Zólyom-Rimaszombat-Kassa), E 575 (Pozsony-Dunaszerdahely-Győr), E 77 (szlovák/magyar határ-Ipolyság-Garamszentkereszt-Alsókubinszlovák/lengyel határ) útvonalak a legfontosabbak. A majdan Pozsony-Kassa összeköttetést biztosító Dl autópálya a Pozsony-Vágbeszterce szakaszon üzemel. A régió vasútvonalainak minőségi mutatói területi eltérést mutatnak. A Nyitrai kerület rendelkezik a legelavultabb vasúti közlekedési szerkezettel. A vasúti közlekedésben legmeghatározóbb szereppel az európai rendszerek részét képző C-E63 (Bécs-osztrák/szlovák határ-Pozsony—Nagyszombat-Lipótvár-Puhó— Zsolna), C-E 52 (Bécs-osztrák/szlovák határ-Pozsony-Galánta-Ersekújvár-Párkányszlovák/magyar határ-Budapest), C-E 61 (Brünn-cseh/szlovák határ-Pozsony—Galánta- Ersekúj vár—Komárom-szlovák/magyar határ- Budapest) vonalak rendelkeznek. A vízi közlekedésben a Duna szerepe meghatározó, ámbár a Vág folyó is hajózható a Komárom—Szered szakaszon (de a rajta lebonyolított teher és utasforgalom jelentéktelen). A távoli jövőben az E 81 nemzetközi jelöléssel megjelölt Vág vízi utat szeretnék fejleszteni, melynek eredményeképpen a folyó egészen Zsolnáig hajózhatóvá válna, s nagyon távlati elképzelések szerint 2040-re szeretnék megépíteni a Vág-Odra csatornarendszert. A régióban Pöstyénben található kellő infrastruktúrával rendelkező repülőtér. 7.2.13. A régió gazdasági mutatói A régió az ország bruttó hazai termékének mintegy harmadát adja, amelyen a régiót alkotó Nyitrai, Trencséni és Nagyszombati kerület közel azonos arányban osztozik. 2004-ben a Nyitrai kerület által előállított GDP 154 846 millió Sk, a Nagyszombati kerület GDP-je 142 774 millió Sk, míg a Trencséni kerület GDP-je pedig 138 602 millió Sk volt. A régió NUTS 3 szintjeinek sorrendje a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke alapján az előző sorrendtől eltérő, ott a legmagasabb korona/lakos mutatóval a Nagyszombati kerület rendelkezik a 2004-ben elért 258 369 korona/lakos teljesítményével. A megtermelt GDP egy lakosra jutó értékében a Nagyszombati kerületet a Trencséni kerület követi 230 323 korona/lakos teljesítménnyel. A bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatások részesedése 2004-ben 48,0% volt. Az iparból és az építőiparból származó bruttó hozzáadott érték a régió bruttó hozzáadott értékének 46,0%-át adta. Az iparból származó bruttó hozzáadott értékből legnagyobb részesedést a Trencséni és a Nagyszombati kerület mondhat-
