Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Pozsony makrorégió 119 Szenei járás. A legkevesebb szálláshely a Malackai járásban található, amit a járás alacsony turisztikai attraktivitása magyaráz. 7.1.12. Közlekedés A régió közlekedési viszonyai tükrözik a terület élénk gazdasági-társadalmi életét, szerepe a regionális gazdaságon belül töretlenül növekszik a társadalom helyzetváltoztatási szükségleteinek a kielégítése végett. A területet az európai multimodális rendszer három folyosója érinti: a IV (Prága-cseh/szlovák határ-Pozsony-szlovák/magyar határ-Budapest), az Va (Bécs-osztrák/szlovák határ-Pozsony- Zsolna-Kassa-szlovák/ukrán határ—Ungvár) és a Vli (Duna). A régiónak az ország közúthálózatából való részesedése 4,3%, ezen belül annak autópályahálózatából való részesedése a 32,1%. A régióban található a nemzetközi (E megjelölésű) útvonalak 9,6%-a. A régió közúthálózatának tengelyét a Dl (Pozsony-Vágbeszterce), D2 (Pozsony-Jókút, Pozsony-Oroszvár), D4 (Pozsony-H orvátjárfalu—szlovák/osztrák határ) autópályák, valamint az E 571 (Pozsony- Szenc-Nyitra—Zólyom-Rimaszombat-Kassa) és az E 575 (Pozsony-Dunaszerdahely-Győr) jelölésű nemzetközi útvonalak alkotják. A régió közlekedési rendszerében fontos szerepet tölt be a főváros tömegközlekedési rendszere. A naponta átlagosan több mint félmillió utast szállító pozsonyi tömegközlekedésben a legnagyobb súllyal az autóbusz-közlekedés bír, az utasforgalom közel kétharmadát bonyolítják le (ezt a villamosok és a trolibuszok utaslétszáma követi). A közúti forgalomban az áruszállítás mennyisége az elmúlt fél évtizedben közel 30%-kal emelkedett, 2005-ben a közúti forgalomban szállított áru mennyisége 6050 ezer t volt (a szállított árutömeg alapján országos viszonylatban a régió megelőzte a Kassai és a Nagyszombati kerületet). A közúti forgalomban szállított utasok száma 18 229 ezer fő volt (a szlovákiai közúti forgalomban szállított utasok számának 4%-a). A régió az ország vasúti közlekedésében mindenekelőtt nem a vasútvonalak hossza alapján (Szlovákia vasúti hálózatából való részesedése 6,4%), hanem a rajta áthaladó nemzetközi vasútvonalak alapján tölt be fontos szerepet. A régiót érintő vonalak között legjelentősebbek a C-E 52 (Bécs-osztrák/szlovák határ-Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Párkányszlovák/magyar határ—Budapest), a C-E 61 (Prága—cseh/szlovák határ-Jókút—Pozsony- Galánta-Ersekújvár-Komárom-szlovák/magyar határ-Budapest) és a C-E 63 (Bécs-osztrák/szlovák határ—Pozsony-Lipótvár—Zsolna). A régió az ország légi közlekedésében meghatározó szerepet tölt be. A légiforgalom központi helye a pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér, amely az ország nemzetközi személyforgalmának több mint háromnegyedét bonyolítja le. A régió a nemzetközi vízi közlekedési rendszerekre a Duna folyón keresztül kapcsolódik. A vízi közlekedésben a teherszállítás szerepe az elmúlt évben csökkent, míg a személyforgalom szerepe növekedett (elsősorban a Pozsony-Bécs szakaszon). 7.1.13. A régió gazdasági mutatói A régió gazdasági átalakulását az üzleti, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem dinamikája vezérli, a főváros Közép-Európa egyik legdinamikusabb, legvonzóbb pénzügyi, kereskedelmi, turisztikai centrumává vált az elmúlt közel 10 évben, alapjaiban átalakult szervezeti és foglalkozási szerkezettel. Napjainkban a tercier szektor adja a régió gazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték közel 80%-át (2004-ben ezen mutató értéke 75,6% volt). A Pozsony makrorégió összes gazdasági mutatója messze a legjobb az országban. 2004- ben a régió részesedése az ország 1 355 262 millió Sk bruttó hazai termékéből 344 647 millió Sk volt, vagyis a GDP 25,4%-a. 2004-ben
