Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
104 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében 7.1. POZSONY MAKRO RÉGIÓ A Pozsony makrorégió, melynek területi kiterjedése Szlovákia közigazgatási felosztása alapján megegyezik a Pozsonyi kerülettel (ez a NUTS 3-as szintnek felel meg), az ország legfontosabb, legnagyobb súlyú gazdasági régiója, amely az országnak politikai és kulturális életében is vezető helyet foglal el. Profilját döntően meghatározza a főváros, Pozsony, amely az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének központja, a közlekedési hálózat gócpontja. 7.1.1. Természeti környezet A természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Pozsony NUTS 2 régió a Duna menti alföld és az Erdőháti alföld egy részén, valamint az észak felől e két alföld közé beékelődő Kis- Kárpátok déli vonulatain terül el, mely a Kárpátok hegyrendszer legnyugatibb vonulata. A terület legmagasabb pontja a Kis-Kárpátok Veľký Javomík csúcsa (594 m tengerszint feletti magassággal), a legalacsonyabb pont pedig 130 m tengerszint feletti magassággal a régió délnyugati peremén található. A régió legjelentősebb folyója a Duna, melynek évi átlagos vízhozama Pozsonynál közepesen 1993 mVsec (legmagasabb júniusban 2746 mVsec, legalacsonyabb decemberben 1402 mVsec), amelyet a Morva (évi átlagos vízhozama 95 mVsec) és a Kis-Duna folyó követ. A felszíni vizek között említést érdemelnek még a mesterséges tavak, melyek mindenekelőtt kavics és homokbányászat következtében jöttek létre, s napjainkban fontos idegenforgalmi szerepet töltenek be (legismertebbek a Pozsonyban található Aranyhomok, valamint a Szene melletti Napfényes tavak). A régió déli részébe átnyúlnak a bősi vízi erőmű vízfelületei. Szlovákián belül Pozsony régiójában érződik leginkább az Atlanti-óceán hatása, s ennek tulajdonítható az országon belüli legkisebb különbség a leghidegebb hónap és a legmelegebb hónap átlagos hőmérséklete között. Pozsonyban a napfénytartam, a napsütéses órák számának évi átlaga 1975 óra, a legtöbb júliusban (273 óra), a legkevesebb pedig decemberben (45 óra). Az évi középhőmérséklet 10,3 °C. A leghidegebb hónap a január (átlagos középhőmérséklete -1,4 °C), a legmelegebb hónap pedig a július (20,6 °C átlagos középhőmérséklettel). A régió nyugati felében, az Erdőháti alföldön az évi közepes hőmérséklet 0,5 °C-kal alacsonyabb, amit a hűvösebb és csapadékosabb nyarak magyaráznak. A csapadék évi mennyisége Pozsonyban 642 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 72 mm, a legkevesebb pedig márciusban hull le - 42 mm). Az uralkodó szélirány nyugati (erősen iparosított területről lévén szó, ez fontos tényező). A terület síksági és hegyvidéki részének éghajlata között a domborzati viszonyok következtében vannak bizonyos eltérések - a nyugatról és északnyugatról érkező légtömegek még a viszonylag nem magas Kis-Kárpátok hatása alatt is felszálló irányúak, s ezért a Kis-Kárpátok nyugati oldala csapadékosabb, míg annak keleti, délkeleti része szárazabb és melegebb (részben ezen adottságoknak köszönhető a pozsonyi borvidék kialakulása a Kis-Kárpátok délkeleti lejtőin). A természetes növénytakaró az intenzív ipari és agrártennelés következtében szinte teljes mértékben már csak a hegyvidéken, valamint foltokban a folyók mentén található meg. Az erdők kiterjedése a régióban 4%-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. 7.1.2. Térszerkezet A Pozsony NUTS 2 régió területe 2052 knr, így a legkisebb tervezési-statisztikai régió az országban. A NUTS 2 szintű régión belül a NUTS 4 szintnek megfelelő járások száma 8 (Pozsony I, Pozsony 11, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka, Bazin, Szene), míg a 2004. január 1-jén létrejött körzetek száma 4 (Pozsony, Malacka, Bazin, Szene). A legnagyobb területi kiterjedésű járása a Malackai
