Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
A dél-szlovákiai munkanélküliség 101 programok és az ideiglenes foglalkoztatás - költségesebbek, mint a pénzbeni ellátások, de hatékonyabbnak bizonyulnak (a pénzbeni ellátások kevésbé ösztönöznek munkakeresésre, visszaélésekre adhatnak lehetőséget), növelik az egyén esélyeit arra, hogy minél gyorsabban munkát találjon. A dél-szlovákiai munkanélküliek képzettségi szintjének emelésére már a kezdetek óta törekednek az illetékes intézmények, azonban az átképző tanfolyamok sikerét számos tényező nehezíti, melyek között az egyik legkomolyabb éppen az alacsony képzettségi szint, mert így sok esetben nincs mire alapozni (a tekintetben a keleti területek mutatói a legkedvezőtlenebbek, melyre magyarázatául szolgál e területek múltbeli agrárjellege, valamint az ott nagyobb számban élő roma kisebbség sajátos szociális helyzete). Az átképző tanfolyamok jövőbeni sikerét azonban erőteljesen elősegítheti az a tény, hogy 2008-tól Szlovákia a világ egyik legnagyobb személyautó-gyártójává lép elő (az egy lakosra legyártott autók számát tekintve), s ez kézzelfogható segítség a képzési irányokat illetően: az elkövetkező években közel 30 ezer autóipari szakmunkásra lesz igény a szlovák iparban. Hasonló képzési támpont lehet, hogy a tervezett turisztikai fejlesztési programok idegennyelvi és vendéglátóipari ismeretekkel rendelkező munkavállalók ezreit fogja igényelni. 6.6.2. A munkanélküliség területi összefüggései A kilencvenes évek átmeneti időszakának egyik új, markáns jelensége a területi-települési tagozódás és egyben a helyi adottságok előtérbe kerülése, az elágazó regionális és helyi növekedési pályák megjelenése. Ha ennek gyökereit kutatjuk, négy, egymással is összefüggő tényező együttest indokolt kiemelni: => társadalmi szférákra kiterjedő centralizált, egyetlen központból vezérelt társadalomirányítás helyébe lépett demokratikus, decentralizált társadalomirányítási modell és a kiépülő piacgazdaság mechanizmusai felértékelték a helyi és regionális sajátosságokat; => a határok megnyitásával megsokszorozódtak a térségek horizontális kapcsolatainak lehetőségei; => a térségi gondolkodás (a regionalizmus) szerepének megerősödése; => a rendszerváltást követően új regionális struktúra alakult ki, a hétköznapok szintjén érezhető szociális feszültségeket generálva. A munkanélküliség erőteljes térségi és települési differenciáltsága alapján az alábbiak jellemzik a vizsgált térségben a munkanélküliség területi megoszlását: => A nyugat-kelet dualizmus A munkapiaci vonzáskörzetek földrajzi koordinátái alapján nyugat-keleti irányban kialakult a munkanélküliségi lejtő. Több mint ötszörös különbség érzékelhető a legjobb mutatókkal rendelkező nyugati körzetek, valamint a kedvezőtlen munkapiaci viszonyokkal rendelkező keleti körzetek között. => Társadalmi-gazdasági elmaradottság - munkanélküliség A Lévai járás és az attól keletre fekvő járások depressziós térségeknek számítanak - a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetüket nagyrészt az elmaradott infrastruktúrának és a vállalkozások alacsony számának köszönhetik. Ezzel szemben a kedvező humán feltételekkel, infrastruktúrával, nagyobb számú vállalkozással rendelkező körzetek munkanélkülisége kedvezőbb képet mutat. => A területi stabilitás A munkanélküliség területi különbségei gyakorlatilag változatlanok. A munkanélküliség szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetű munkapiaci körzetek 2006-ben szinte kivétel nélkül megegyeznek az évekkel korábbiakkal. A munkanélküliség abszolút értéke körzetenként változott, de a térségek relatív helyzete mozdulatlan, ezzel is jelezve, hogy a régió
