László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Az iskolai művelődést szolgáló lapkiadás
Tankönyvkiadás 275 kodott ahhoz, hogy a fordítás terjedelme pontosan egyezzen az eredeti szöveg terjedelmével. Mindezek ellenére többségében kitűnő tankönyvek kerültek ki a szerkesztőségből, bár akadtak olyanok is, amelyek majdnem használhatatlanok voltak. A szlovák kiadó magyar szerkesztőségének jó kapcsolata volt a budapesti Tankönyvkiadóval, ezért sikerült néhány magyar tankönyvet is áthozni az alsó tagozatos tanulók számára. A szerkesztőség a legtöbb belső munkatárssal a nyolcvanas évek második felében rendelkezett, pontosan tizenöttel, s a kiadványaik száma évente 130-140 között mozgott. A kilencvenes évek elején a szerkesztők száma hétre csökkent, s átlag 60 kiadványuk jelent meg évente. Azóta ez az állapot is fokozatosan romlik. Igaz, hogy a rendszerváltás éveiben megszűnt a Szlovák Pedagógiai Kiadó monopóliuma, az oktatásügyi minisztérium pályázat útján más kiadókat is megbíz tankönyvek kiadásával, ugyanakkor nem szorgalmazza a tankönyvpiac kialakulását, ezért a szlovákiai iskolák, köztük a magyarok is, jobbára egy tankönyvesek maradtak. Magyar nyelvtan és irodalom tankönyveket a magyar alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképzők tanulói számára - többek között - a következő személyek írtak: Bartha Tibor, Bertók Imre, Csanda Sándor, Farkas István, Gerő János, Hasák Vilmos, Kovács István, Kulcsár Tibor, Mayer Imre, Mózsi Ferenc, Orbán Gábor, Ozorai Ferenc, Párkány Antal, Pásztó András, Sas Andor, Szeberényi Zoltán, Szuchy Magdolna, Tankó László, Teleki Ilona, Turczel Lajos, Varsányi László. A tankönyvfordítók közül is illik megnevezni a kiemelkedőbbeket:- Matematika: Dvorsky Katalin, Oláh György,- Fizika: Dvorsky Katalin,- Kémia: Simon László,- Természetrajz: Mázik Mária, Stollár István, Zeman László,- Biológia: Öllős Árpád,- Földrajz: Bemáth Miklós, Öllős Árpád, Stollár István, Szabadi János, Történelem: Kissling Eleonóra, Párkány Antal,- Polgári nevelés: Kecskeméthy Győző, Sima Éva,- Óvodai nevelés: Földes Ilona. Az egyetemeken és a nyitrai pedagógiai fakultáson (főiskolán, majd egyetemen) oktató pedagógusok hallgatóik számára sokszorosított jegyzeteket, illetve tankönyveket írtak. Közülük említést érdemel: Blaskovics József, Bradár Gyula, Bartha Tibor, Csanda Sándor, Garaj Lajos, Jakab István, Kazimírné Pesthy Mária, Mayer Imre, Orbán Gábor, Jaroslava Pašiaková, Rákos Péter, Révész Bertalan, Sas Andor, Sima Ferenc, Szeberényi Zoltán, Teleki Ilona, Turczel Lajos, Zeman László, Zsilka Tibor. A módszertani könyvek közül is érdemes megemlíteni a következőket:- Jakab István: A magyar nyelvtan és helyesírás tanítása a 6-9. évfolyamokban, 1960;- Bartha Tibor: A fogalmazás tanítása a 6-12. évfolyamokban, 1960;- Schniererné Wurster Ilona: Szakmai és módszertani segédkönyv a magyar nyelv tanításához az alapiskola II. osztályában, 1975;- Bertók Imre: A magyar és szlovák nyelv tanításának összevető módszertana, 1975;- Géczi Lajos: Az orosz nyelv tanításának módszertana, 1970. A pedagógusok és a szülők számára is adott ki segédkönyveket az SZKP:- Böszörményi János: Család és iskola, 1962;- Mózsi Ferenc-Varsányi László: Először az iskolában, 1968. A gyakorló pedagógusok (tanítók, tanárok) munkáiból két válogatás jelent meg a 60-70-es években: Tanítói szemmel /-///. Tanulmány-gyűjtemény, 1966—1971; Módszertani tanulmányok, 1974. Hasznos kézikönyvnek bizonyult Zsilka Tibor Poétikai szótár című munkája, amely 1977- ben jelent meg. Egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó könyvkiadók is adtak ki a minisztérium által felügyelt középiskolák (technikumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők) tanulói számá-
