László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 91 Az iskolai oktatás problémáinak tanulmányozásakor mindenekelőtt az előző részekhez hasonlóan a magyar nemzetiség korcsoportjainak a szlovákiai korcsoportokhoz viszonyított százalékos arányaira fogunk támaszkodni. Tudvalevő, hogy az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia lakosainak 10,76%-a, illetve 9,68%-a volt magyar nemzetiségű. Az ötéves korcsoportokban a magyar nemzetiségűek százalékos arányát a 14. táblázat rögzíti. Ebből is látható, hogy az iskolai oktatásban részt vevő aktív korcsoportoknál a magyar nemzetiségűek aránya az országosnál nagyobb mértékben csökken. A szlovákiai magyarság 1991-2001 közötti drámai fogyása (46 768 fő) elsősorban az asszimiláció következménye. Ezt igazolja az alábbi két statisztikai elemzés is. Ha megnézzük a szlovákiai magyarságnak az összlakossághoz viszonyított százalékos arányszámait korcsoportok szerint és ezeknél az utolsó két népszámlálási időszakban kimutatható százalékos csökkenését, akkor azt kapjuk, hogy 1980-1991 között például az 5-9 éves korcsoportnál a magyar nemzetiségűek százalékaránya 9,49%-ról 8,81%-ra, azaz 0,68%-kal csökkent, azonban 1991 és 2001 között ez 8,81%-ról 7,36%-ra, vagyis 1,45%-kal csökkent (lásd a 14. és 15. táblázatot). Ez azzal magyarázható, hogy a kilencvenes években felgyorsult az asszimiláció üteme, illetve csökkent a születések száma a nyolcvanas évekhez képest. Az asszimiláció mértékét még szemléletesebben igazolja egy bizonyos korcsoport esetében a 10 év múlva (népszámlálási időszak) bekövetkezett fogyás, így például 1991 -ben Szlovákia 5-9 évesek korcsoportja 442 586 főt számlált, amely 2001-re (15-19 éves korcsoportot alkotva) 440 003 főre, azaz 2583-mal csökkent, ami 0,58%-os csökkenést jelent. Ugyanez a magyar nemzetiségűek esetében 39 012-ről 36 784-re, vagyis 2228-cal csökkent, ami 5,71%-os csökkenést jelent (lásd a 16. táblázatot).70 Ezek a statisztikai adatsorok azt is igazolják, hogy az asszimiláció nemcsak a gyermek születésekor, a szülők által a nemzetiség választásával megy végbe, hanem minden korcsoport esetében folyamatosan asszimilálódik a magyar kisebbség még a felnőtt korban is, bár az asszimiláció mértéke itt alacsonyabb. Érdekesnek ígérkezik összehasonlítani az utolsó három népszámlálási időszakban a statisztikai adatok alapján magyarázható asszimilációs tendenciák változásait (lásd a 17. táblázatot). Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a nyolcvanas években a szlovákiai magyarság szempontjából további kedvező folyamatok játszódtak le, melyek következményeként az asszimiláció statisztikai adatokkal nem bizonyítható. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy ebben az időben a magyarok asszimilálódása megállt. A kilencvenes években viszont több mint 8%kal csökkent a szlovákiai magyarság száma, vagyis az azt megelőző évtizedben sok tekintetben, így az iskolai oktatás tekintetében is tapasztalható kedvező fejlődési, felzárkózási folyamatok nem folytatódtak, sőt sok területen lényeges visszafejlődés történt. Ha abból indulunk ki, hogy a társadalmi demokratizálódás keretein belül a szlovákiai magyarság is a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb mértékben alakíthatja, fonnálhatja saját sorsát, akkor az elmondottakból arra következtethetünk, hogy nem élt ezekkel a lehetőségekkel, nem tudta mozgósítani az identitástudatát, művelődését befolyásoló modernizációs tartalékait. Végezetül a népszámlálási adatok alapján közöljük a szlovákiai magyar nemzetiségűek számának a szlovákiai statisztikai adatokhoz viszonyított százalékos arányszámait — a népszámlálási időpontok közti évekre is betartva az egyenletes elosztás elvét (lásd a 18. táblázatot). E táblázatban a 2002-re és 2003-ra vonatkozó százalékos számadatok az előző 10 év évközi értékének egyenletes arányú folyamatos továbbvitelén alapuló becslések, amelyek pontossága csak a 2011-ben esedékes népszámlálás számadatai alapján valószínűsíthetők. Ezekhez a százalékos számadatokhoz viszonyítva fogjuk a szlovákiai magyarság iskolai oktatásának elemzését elvégezni. 70. Gyurgyík: i. m. 110. p. - Bývajúce obyvateľstvo...
