László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 83 csak egy lehetőség maradt, az 1980-as évek elején kimunkált, immár ún. alternatív oktatásnak nevezett elképzelések megvalósítása. Ennek lényege, hogy a nemzetiségek csak olyan iskolákat, osztályokat tudjanak működtetni, amelyekben az oktatás kétnyelvű, vagyis a tantárgyak egy részét szlovák nyelven, a másik részét a nemzetiség nyelvén oktatnák.50 Az alternatív oktatás bevezetésének jogosságát volt hivatva alátámasztani az e célra létrehozott országos bizottság által végzett felmérés is, amely a szlovák nyelvi kultúra szintjének elemzésével foglalkozott a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskoláiban. A bizottság jelentésében fellelhetők mind az objektív, szakmailag helytálló következtetések, mind a megbízók céljait nem elvető szándékok is. Ezek és a hozzá hasonló kezdeményezések támasza szinte mindvégig az 1990-es nyelvtörvény 4. paragrafusa volt, amely az állam feladatának tekinti az oktatási rendszer keretei között megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a szlovák nyelv elsajátítását eredményezik a Szlovák Köztársaság polgárai számára a hivatalos és közösségi kapcsolatok által igényelt szinten.51 Az országos bizottság egyik alapvető következtetése az volt, hogy az alacsony szlovák nyelvi szint oka a szlovák nyelv oktatásának nem megfelelő koncepciójában van. A kormány a felmérést 1991. január 26-án tárgyalta meg, és zöld utat engedett az oktatási, ifjúsági és sportminisztérium ezzel kapcsolatos további kezdeményezésének, elképzelései megvalósításának. Ha ez közvetlenül nem is jelenik meg az akkori dokumentumokban, a kormányzat a rendszerváltás óta ezzel nyitott először teret az alternatív oktatás bevezetésének. A kormány tudomásul vette az országos felmérés eredményeit, és ezek alapján készült el „A nemzetiségileg vegyes lakosságú területek tanulói nyelvi felkészültségének javításáról” címet viselő intézkedési terv, amelyet 1991 novemberében fogadtak el az oktatási, ifjúsági és sportminisztérium operatív ülésén.52 Az intézkedési terv a kommunikatív nyelvismeret terén a vizsgálattal feltárt hiányosságok kiküszöbölésére a magyar tannyelvű iskolák számára új oktatási koncepció kidolgozását, új oktatási módszerek bevezetését, a tananyag tartalmának, az oktatás szervezeti formáinak módosítását mozdította elő. Megállapítja, hogy a kommunikatív készségek fejlesztéséhez szükséges az időtöbblet és a csoportos oktatás. Ezért előírja, hogy az alapiskolák első és második osztályában eggyel növelni kell a szlovák nyelv oktatására fordított óraszámot, s engedélyezi a szlovákórán a csoportbontást. Ezek megvalósításához új tanterveket és módszertani utasításokat kell kidolgozni. Az iskolaügyi állami szervek az intézkedési terv ezen részeinek megvalósítása terén azonban kellő határozottság és megfelelő szakmai erőforrások mozgósítása híján országos kiterjedésű szemléletváltást nem tudtak felmutatni. A szlovák nyelv kommunikatív oktatása terén nagyon eredményesnek tekinthető a Fórum Intézet által felkarolt ún. Skabela-Bóna módszer kidolgozására és elterjesztésére tett kezdeményezés. Ehhez hasonló komplex szlováknyelv-oktatási módszert a minisztérium és intézetei nem dolgoztak ki. A jelentés és az intézkedési terv másik sarkalatos pontja az volt, hogy a szlovák nyelvi ismeretek magas szintű elsajátításához és a társadalmi-gazdasági élet területein való érvényesüléshez nem elégséges a szlovák nyelvnek és irodalomnak mint tantárgynak az oktatása. Ezért emellett bizonyos természettudományi vagy társadalomtudományi tantárgyak keretén belül a szakterminológia kétnyelvű elsajátítása, a tananyag szlovák nyelvű elmondása emelheti a nyelvi szintet. A bizottsági jelentés szakmai korrektségről tanúskodik, amikor ennek és az alternatív oktatásnak, vagyis az egyes tantárgyak szlovák nyelvű oktatásának bevezetését 50. A korábbi évtizedekben az ehhez hasonló történések részleteiről lásd Csicsay Alajos: Iskolatörténet. Dunaszcrdahcly, Lilium Aurum, 2002. 51. Berényi: i. m. 127-132. p. 52. Opatrenia na zlepšenie jazykovej pripravenosti žiakov škôl národnostne zmiešaného územia.
