László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében

62 László Béla lomváltás után megmaradt és kialakult. Ezen a rendszeren már lényeges változás a második vi­lágháborúig nem történt. E rendszer részletei, azok bizonyos változásai azonban némileg jel­lemzik az akkori hatalom viszonyulását a ma­gyar nyelvű oktatáshoz. A 30-as évekre Szlovákiában a magyar taní­tási nyelvű elemi népiskolák tekintetében lé­nyeges változás nem állt be. Az állami iskolák száma nem változott, viszont emelkedett a köz­ségi iskolák száma (32-77) a felekezeti iskolák rovására (616-585) az 1921-es adatokhoz vi­szonyítva. A felekezeti iskolák közötti arányok lényegében megmaradtak (római katolikus 354-340, református 192-189, evangélikus 29-28, görög katolikus 11-10, zsidó 30-18). Egész Csehszlovákiában 1934-ben a 116 615 magyar nemzetiségű elemi iskolai tanuló­ból 12 414 járt más tannyelvű iskolába, ami 10,6 %-nak felel meg. A polgári iskolák alacsony száma volt a Szlovákiai magyarság művelődésének egyik fő akadálya. A húszas évek végére a következő városokban működtek magyar tannyelvű pol­gári iskolák, illetve más iskolákban magyar ta­gozatos osztályok: Pozsony (5 iskola), Somor­­ja (2), Komárom (2), Léva (2), Ipolyság (1), Losonc (1), Rimaszombat (1), Rozsnyó (1), Kassa (3), Tornaija (1). Olyan magyar többsé­gű, illetve nagy számú magyarsággal rendelke­ző helyeken mint Dunaszerdahely, Galánta, Párkány, Érsekújvár, Szepsi stb. csak szlovák nyelvű polgári iskola létezett. A polgári iskolák közül 7 volt állami, 3 községi és 9 felekezeti. Új magyar iskola megnyitása ezekben az évek­ben szinte teljesen lehetetlen volt. A harmincas évek elejére a szlovákiai ma­gyar középiskolák hálózata sem alakult kedve­zőbben. Ekkorra megszüntették több szlovák tanintézet magyar tagozatait (Eperjes, Rozs­nyó, Léva, Pozsony, Kassa) és így az 1927/1928-as tanévben maradt 5 magyar tan­nyelvű gimnázium és két magyar tagozat. — gimnázium (Komárom) — reálgimnázium (Pozsony, Ipolyság, Rima­szombat, Kassa, Érsekúj vár-tagozat) — refonn - reálgimnázium (Losonc-tagozat) Ez az 1921-ik évi 13 gimnázium, illetve re­áliskolához képest nagyon érzékeny visszalé­pést jelentett. Az egyetlen megmaradt magyar tanítókép­ző az Orsolya-rendi apácák által vezetett római katolikus női tanítóképző nem volt képes ellát­ni a magyar iskolákat tanítókkal. Ehhez nem volt elég az átlagban évente itt végzett mintegy 40 tanító. Ezért az 1924/1925-ös tanévtől a Po­zsonyi Csehszlovák Állami Tanítóképző Inté­zetben magyar nyelvű egyéves abituriensi kép­zést hoztak létre érettségizett fiatalok részére. Itt évente további 40 tanító szerzett képesítést. Majd az 1927/1928-as tanévtől ugyanezen az Intézeten belül magyar párhuzamos osztályo­kat nyitottak, minden második évben évfolya­monként 40 tanulóval. Ebben az évben váltak önálló tanintézetekké a pozsonyi és kassai reál­­gimnáziumok magyar tagozatai. Az első Köztársaság idején, végig megol­datlan maradt a magyar nyelvű szakoktatás. A nagy érdeklődés ellenére egyetlen magyar középfokú szakiskola működött a Kassai Cseh­szlovák Állami Ipariskola teljes magyar tago­zata. Ez négyéves érettségivel végződő gépipa­ri irányultságú iskola volt. Ugyancsak egy iskolán a Pozsonyi Cseh­szlovák Állami Kereskedelmi Akadémia teljes magyar tagozatán folyt magyar nyelven keres­kedelmi szakoktatás. E tagozat mellett még működött egy kétéves kereskedelmi szakokta­tás is. A húszas évek végén ezen kívül műkö­dött még Pozsonyban, Érsekúj váró tt, Léván és Kassán (kettő) egyéves tanfolyamszerű keres­kedelmi szakoktatás. Végezetül fontos szerepet töltött be a Szlo­vákiai magyarság mezőgazdasági szakképzé­sében a Komáromi Állami Földműves Iskola két évfolyamos magyar tagozata és a később Rimaszombatban alakult hasonló iskola is. Figyelemre méltó és eredményes volt az ér­sekújvári Flenger-intézet kezdeményezése, amely 1929-re női szakiskolává fejlesztette a korábban létrehozott szaktanfolyamot. A szakiskolában a tanulmányi idő három év volt és a gimnázium 4. évfolyamát, valamint a polgári iskolák 3. évfolyamát elvégzett lá­nyok látogathatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom