László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében

60 László Béla Csehszlovákiában az első olyan törvényt, amely alapvetően meghatározta a kisebbségek anyanyelvi oktatását, a prágai Nemzetgyűlés 1919. április 3-án fogadta el.13 E törvény isko­laalapítási rendelkezései alapján a magyar tan­nyelvű iskolák megtarthatók, illetve alapítha­tók lettek volna akár a szlovák többségű terüle­teken is. A törvény szerint ugyanis nyilvános elemi népiskola minden olyan településen szer­vezhető, amelyen azt a szülők legalább 40 isko­laköteles gyennek számára kérik, ahol pedig legalább 400 tanuló látogatja az elemi iskolát, ott polgári iskola is szervezhető. A törvény sze­rint ezekben az iskolákban az oktatás nyelve a tanulók anyanyelve. Ez a törvény azonban a magyar iskolák léte szempontjából csak jogi le­hetőség maradt, mivel Szlovákia területén ez a törvény sosem lépett életbe.14 így a magyar is­kolák megmaradásáról önhatalmúan a Szlová­kiai Teljhatalmú Minisztérium Iskolaügyi és Nemzetművelődési Referátusa döntött. Szlovákia magyarlakta vidékein az első vi­lágháború után az előző rendszerből örökölt és elhanyagolt községi és felekezeti elemi iskolák hálózata nagyjából érintetlenül maradt. A cseh­szlovák hatóságok jól felszerelt szlovák tan­nyelvű állami iskolákat alapítottak a magyar­lakta területeken, ezzel téve vonzóvá a magyar szülők előtt az állami nyelven oktató iskolákat. A magyar iskolákat nem fejlesztették, és azok rendszerint túlzsúfoltak voltak. Az iskolai adatok megítélése szempontjából a viszonylag valós kép kialakításánál jól hasz­nálhatók a népszámlálási adatok (1. táblázat). Ezen adatok tükrében szükséges értelmez­ni és értékelni az iskolai statisztikai adatokat is. A csehszlovákiai magyar iskolákra vonat­kozóan az 1921/1922-es tanévekről rendelke­zünk megbízható adatokkal (2. táblázat). A plusz számok azoknak az iskoláknak a számát jelölik, amelyek tanítási nyelve nem magyar, de magyar tannyelvű osztályokkal (magyar tagozatokkal) rendelkeznek. A 727 szlovákiai magyar elemi iskola közül csak 75 volt állami, 32 községi, 4 pedig magán­iskola volt. A többi 616 iskola felekezeti isko­laként működött. A 18 magyar tannyelvű pol­gári iskolából 2 állami, 4 községi, 12 pedig fe­lekezeti iskola volt. A4 magyar tannyelvű gim­náziumból 2 volt felekezeti, 1 állami és 1 köz­ségi. A további 9 magyar tagozatú gimnázium közül 7 volt állami és 2 felekezeti. A négy magyar gimnázium és reálgimnázi­um a következő volt:15 a Komáromi Szent Be­­nedek-rendi Katolikus Gimnázium, az Ersekúj­­vári Községi Katolikus Gimnázium, az Ipoly-1. táblázat. Szlovákia területén a magyar nemzetiségű lakosok százalékos arányának alakulása Év 1910 1921 1930 1950 1961 1970 1980 1991 2001 Magyar nemzetiség %-ban Szlovákia lakosaihoz viszonyítva 30.3 21.7 17.8 10.3 12,4 12.2 11.2 10,8 9.7 Magyar nemzetiség %-ban a szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva 52.4 33.3 26.3 11,9 14,8 14.2 13.0 12,6 11.3 2. táblázat. A magyar nyelvű közoktatás számadatai Iskola Osztály Tanuló Elemi 845 1566 94175 Polgári 19+2 91 4087 Gimnázium 4+9 96 4563 Tanítóképző 1 4 130 13. Popóly Gyula: A magyar iskolaügy kálváriája (Csch)Szlovákiában 1918-1945. In: Tóth László-Filcp Tamás Gusztáv (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. köt. Budapest, Ister, 1998, 6. p. 14. Uo. Az 1919. április 3-án elfogadott 189/1919. sz. törvénynek volt azonban egy kardinális hiányossága. A 15. §-a sze­rint ugyanis „Ezen törvény Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kihirdetése napján lép életbe. Rendele­tileg fog megállapítani, hogy ezen törvény Szlovcnszkón mikor lép életbe.” 15. Uo. 11. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom