László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Csicsay Alajos: A kisebbségi oktatás irányító és kiszolgáló hivatalok, intézmények
CSICSAY ALAJOS A KISEBBSÉGI OKTATÁST IRÁNYÍTÓ ES KISZOLGÁLÓ HIVATALOK, INTÉZMÉNYEK Szlovákiában, vagy az akkori szóhasználattal élve Szlovenszkón, az oktatásügyet kezdetben a Pozsonyban székelő Iskolaügyi Referátus irányította, amely a minisztérium egyik osztályaként működött. Határozatai ellen nem volt helye a fellebbezésnek. 1918, illetve 1919 után a magyar nemzeti kisebbség anyanyelvű iskoláinak alapításáról egyedül a Csehszlovák Köztársaság Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériuma döntött. Működésük irányítását, ellenőrzését, szakfelügyeletét, tanerőkkel való ellátását a tankerületek tanfelügyelői végezték. Közvetlen fölöttesiik Július Ballo, iskolaügyi főtanácsos, országos tanfelügyelő volt. A tankerületeknek magyar nyelvű tagozatai nem voltak, olyan magyar nemzetiségű személyek sem, akik valamiféle jogkörrel rendelkezve részt vettek volna az oktatásügy szervezésében, irányításában, gondjainak megoldásában. Hitelesen tanúskodik erről a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület 1938. május 25-én Léván tartott központi gyűlésén hozott határozat, amely a magyar tanítóság kívánságait az alábbi 26 pontban foglalta össze: 1. „Magyar gyermek magyar iskolába járjon. Törvényes úton biztosíttassék, hogy minden gyermek csakis a saját anyanyelvű iskolájába legyen fölvehető. Ennek gyakorlati keresztülvitele érdekében minden olyan helyen, ahol legalább 20 tanköteles magyar gyermek van, magyar iskola felállításáról gondoskodás történjék. 2. Magyar iskolában csakis magyar tanerők tanítsanak. 3. A magyar tanító- és nevelőintézetek élére feltétlenül magyar nemzetiségű igazgatók állíttassanak. 4. Gondoskodás történjék, hogy magyar gyermekmenhelyek, árvaházak, javítóintézetek és egyéb népjóléti intézmények állíttassanak fel. 5. A hitoktatás minden fokozatú iskolában a gyennek anyanyelvén történjék. 6. A szlovákiai magyar iskolák adminisztrációja teljesen átszervezendő. E célból létesíttessenek országos, járási és községi magyar iskolatanácsok, magyar tanfelügyelőségek, magyar minősítő- és nyugdíjbizottságok, magyar fegyelmi tanácsok. A hivatalos lap (Vestník) jelenjék meg magyar nyelven is. 7. Haladéktalanul kezdődjék meg a 233/1935. sz. törvény által előírt kerületi polgári iskolák, továbbá a mezőgazdasági iskoláknak a magyar nemzetiség számarányának megfelelő számban való felállítása. 8. Mindazokban a magyar többségű községekben, melyekben 1918. október 28-án magyar tannyelvű óvoda működött, haladéktalanul megnyittassék, illetve ott, ahol legalább 30 magyar óvodaköteles gyennek van, magyar tannyelvű óvoda létesíttessék. 9. Tanítóképzés reformja. 10. A magyarság számarányának megfelelő számú közép- és szakiskola és önálló magyar egyetem állíttassék fel. Ezek tanszemélyzete magyar nemzetiségű legyen. 11. A magyar iskolák, tanulók és tanítók segélyezése. 12. Tankönyvek. A magyar iskolákban a magyar nemzeti érzést nem sértő tankönyvek használtassanak.
