László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
Felsőoktatás 43 intézmények (szakfőiskolák) létrehozására. Az egyetemek - meghatározott feltételek teljesítése után - kutató egyetem kategóriába sorolhatók. Kutató egyetemnek minősülhet az az egyetem, mely harmadik (PhD.) fokozatú képzést biztosít, s ugyanakkor kitűnő eredményeket ér el a tudomány és a technika terén. A törvény a felsőoktatási intézmények három típusát különbözteti meg, az ún. nyilvános, állami és magán főiskolát vagy egyetemet. A törvény egyébként minden felsőoktatási intézményt főiskolának (vysoká škola) nevez. Minden felsőoktatási intézmény jogalanyisággal rendelkezik. A felsőoktatási intézmények tevékenységük jellege és a tanulmányi idő alapján két típusra oszthatók, mégpedig az egyetemi jellegű és nem egyetemi jellegű intézményekre. Az egyetemi tanulmányi program keretében mindhárom tanulmányi fokozat elérhető (Be, Mgr, PhD). A nem egyetemi jellegű felsőoktatási intézmények (szakfőiskolák) főleg az első tanulmányi fokozatú (Be) képzést biztosítják. A felsőoktatásról szóló törvény második része az ún. nyilvános főiskolák, a harmadik része az állami főiskolák, a negyedik része pedig a magánfőiskolák meghatározásával, önkormányzati hatásköreivel, az intézmény önkormányzati és más szerveivel, a pénzforrásokkal és a költségvetéssel, a főiskola vagyonával, gazdálkodásával foglalkozik. A nyilvános egyetem részei a karok, más pedagógiai kutató, fejlesztő, művészeti, gazdasági és informatikai munkahelyek és csatolt intézmények. Az első felsőoktatási törvényhez viszonyítva az új jogszabály erősebb pozíciót biztosít a rektornak, az egyetemi tanácsnak, a tudományos tanácsnak, mint a dékánnak, a kari tanácsnak, a kar tudományos tanácsának. A törvény lehetővé teszi, hogy a papi szemináriumok, felekezeti felsőoktatási intézmények belső rendtartását az illetékes egyházak véleményezzék, illetve egyeztessék belső jogrendjükkel. Változott a nyilvános felsőoktatási intézmények gazdálkodása, mivel az állami költségvetési támogatáson kívül más bevételi forrásuk is lehet, mint pl. a továbbképzésből származó bevételek, a vagyonból és szellemi tulajdonból származó bevételek, ajándékozásból, öröklésből, vállalkozásból származó bevételek stb. Az intézmények fenntartásához hozzájárulhat saját költségvetéséből a települési, illetve a megyei önkormányzat is. Az egyetem - a törvény által meghatározott keretek között - önállóan rendelkezik vagyonával, pl. bérbe adhatja, eladhatja, elajándékozhatja, de ugyanakkor nem köthet ún. csendestársi szerződést, nem zálogosíthatja el, nem terhelheti le a vagyonát stb. Nagyobb összegű transzakcióhoz mindig szükséges az igazgatótanács jóváhagyása. Az egyetemi és kari tanács összetételét a törvény úgy szabályozza, hogy minél nagyobb mértékben érvényesüljön az arányos képviselet elve. így pl. amennyiben a felsőoktatási intézmény karokra oszlik, minden kar azonos számú taggal vesz részt a tanács munkájában, s a diákok száma legalább egyharmada a tanács összlétszámának. Természetesen a tanácstagság összeegyeztethetetlen a rektor, rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes, gazdasági főigazgató (kvesztor) és a kar titkárának tisztségével. Az egyetem tudományos tanácsa széleskörű jogosítványokkal bír az intézmény tudományos tevékenysége és a perszonális kérdésekkel kapcsolatban, így pl. értékeli az intézmény színvonalát a tudomány, technika és művészet terén, megvitatja a tanulmányi programokat, jóváhagyja a docensek és professzorok habilitációjának kritériumait, jóváhagyja a docensek és professzorok, a vendégtanárok kinevezésére tett javaslatokat, tudományos címeket (fokozat) ítél meg az arra érdemeseknek (DrSc; Dr.h.c; profesor emeritus) stb. Az egyes karok tudományos tanácsának jogköre korlátozott, pl. javaslatot tehet a habilitáció kritériumai, a professzorok kinevezése, vendégtanárok terén, de ezekben a kérdésekben az egyetem tudományos tanácsa dönt. A felsőoktatási intézmények speciális oktatási intézményekkel is rendelkeznek, mint a klinikák, gyógyszertárak, gyakorló iskolák és oktatási intézmények, mezőgazdasági, erdészeti és más gazdaságok, papi szemináriumok stb.
