László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén

Felsőoktatás 43 intézmények (szakfőiskolák) létrehozására. Az egyetemek - meghatározott feltételek teljesítése után - kutató egyetem kategóriába sorolhatók. Kutató egyetemnek minősülhet az az egye­tem, mely harmadik (PhD.) fokozatú képzést biztosít, s ugyanakkor kitűnő eredményeket ér el a tudomány és a technika terén. A törvény a felsőoktatási intézmények három típusát különbözteti meg, az ún. nyilvános, álla­mi és magán főiskolát vagy egyetemet. A törvény egyébként minden felsőoktatási intézményt főis­kolának (vysoká škola) nevez. Minden felsőokta­tási intézmény jogalanyisággal rendelkezik. A felsőoktatási intézmények tevékenységük jellege és a tanulmányi idő alapján két típusra oszthatók, mégpedig az egyetemi jellegű és nem egyetemi jellegű intézményekre. Az egyetemi tanulmányi program keretében mindhárom tanulmányi fokozat elérhető (Be, Mgr, PhD). A nem egyetemi jellegű felsőoktatási intéz­mények (szakfőiskolák) főleg az első tanulmá­nyi fokozatú (Be) képzést biztosítják. A felsőoktatásról szóló törvény második ré­sze az ún. nyilvános főiskolák, a harmadik ré­sze az állami főiskolák, a negyedik része pedig a magánfőiskolák meghatározásával, önkor­mányzati hatásköreivel, az intézmény önkor­mányzati és más szerveivel, a pénzforrásokkal és a költségvetéssel, a főiskola vagyonával, gazdálkodásával foglalkozik. A nyilvános egyetem részei a karok, más pedagógiai kutató, fejlesztő, művészeti, gazda­sági és informatikai munkahelyek és csatolt in­tézmények. Az első felsőoktatási törvényhez viszonyít­va az új jogszabály erősebb pozíciót biztosít a rektornak, az egyetemi tanácsnak, a tudomá­nyos tanácsnak, mint a dékánnak, a kari tanács­nak, a kar tudományos tanácsának. A törvény lehetővé teszi, hogy a papi sze­mináriumok, felekezeti felsőoktatási intézmé­nyek belső rendtartását az illetékes egyházak véleményezzék, illetve egyeztessék belső jog­rendjükkel. Változott a nyilvános felsőoktatási intézmé­nyek gazdálkodása, mivel az állami költségve­tési támogatáson kívül más bevételi forrásuk is lehet, mint pl. a továbbképzésből származó be­vételek, a vagyonból és szellemi tulajdonból származó bevételek, ajándékozásból, öröklés­ből, vállalkozásból származó bevételek stb. Az intézmények fenntartásához hozzájárulhat saját költségvetéséből a települési, illetve a megyei önkormányzat is. Az egyetem - a törvény által meghatározott keretek között - önállóan rendelkezik vagyoná­val, pl. bérbe adhatja, eladhatja, elajándékoz­hatja, de ugyanakkor nem köthet ún. csendes­társi szerződést, nem zálogosíthatja el, nem ter­helheti le a vagyonát stb. Nagyobb összegű transzakcióhoz mindig szükséges az igazgató­­tanács jóváhagyása. Az egyetemi és kari tanács összetételét a törvény úgy szabályozza, hogy minél nagyobb mértékben érvényesüljön az arányos képviselet elve. így pl. amennyiben a felsőoktatási intéz­mény karokra oszlik, minden kar azonos számú taggal vesz részt a tanács munkájában, s a diá­kok száma legalább egyharmada a tanács össz­­létszámának. Természetesen a tanácstagság összeegyeztethetetlen a rektor, rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes, gazdasági főigazgató (kvesztor) és a kar titkárának tisztségével. Az egyetem tudományos tanácsa széleskörű jogosítványokkal bír az intézmény tudományos tevékenysége és a perszonális kérdésekkel kap­csolatban, így pl. értékeli az intézmény színvo­nalát a tudomány, technika és művészet terén, megvitatja a tanulmányi programokat, jóvá­hagyja a docensek és professzorok habilitá­­ciójának kritériumait, jóváhagyja a docensek és professzorok, a vendégtanárok kinevezésére tett javaslatokat, tudományos címeket (fokozat) ítél meg az arra érdemeseknek (DrSc; Dr.h.c; profesor emeritus) stb. Az egyes karok tudományos tanácsának jogköre korlátozott, pl. javaslatot tehet a habil­­itáció kritériumai, a professzorok kinevezése, vendégtanárok terén, de ezekben a kérdésekben az egyetem tudományos tanácsa dönt. A felsőoktatási intézmények speciális okta­tási intézményekkel is rendelkeznek, mint a klinikák, gyógyszertárak, gyakorló iskolák és oktatási intézmények, mezőgazdasági, erdésze­ti és más gazdaságok, papi szemináriumok stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom