László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
288 Kulcsár Mária 63. táblázat. Profitorientált intézmények által kínált képzések Képzések témája 2004 2006 Képzések száma Képzések aránya az itnézmény képzéseinek számához képest %-ban A képzések száma Arányuk az összes képzéshez képest %-ban Gépipari, gépészed, fémmegmunkálási i 0,65 9 5,20 Faipar, fafeldolgozás, asztalossáp 0 0.00 7 4,05 Építőipari, építészeti technológiák 0 0,00 1 0.58 Élelmiszeripari és mezőgazdasági szakemberek - vegyipar 20 13,07 11 6,36 Könnyűipari szakmunkások 0 0,00 0 0.00 Menedzser, vezetőképzés, marketing és reklámszakember 33 21,57 26 15.03 Könyvelési, gazdasági szakemberek, bérszámfejtés 10 6,54 15 8,67 Informatikai - számítógépfelhasználói, operátori 29 18.95 37 21.39 Vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász stb.) 0 0,00 0 0,00 Szociális munkák 0 0.00 0 0,00 Kézműipari 0 0,00 0 0,00 Állami és közigazgatási alkalmazottak továbbképzése 14 9,15 10 5.78 Idegenforgalom 2 1,31 4 2.31 Nyomdászali, nyomdaipari, tördelés stb. 0 0,00 1 0,58 Egyéb (szolgáltatások és más) 11 7.19 19 10,98 Kisvállalkozói felkészítés 0 0,00 2 1.16 Lektorképzés 19 12.42 14 8,09 Idegen nyelvek 1.3 8,50 14 8.09 Személyiségfejlesztő programok 1 0.65 3 1.73 Összesen 153 100,00 173 100,00 Forrás: http://www.mincdu.sk/DVZ/dvz.htm A profitorientált képzők esetében a paletta már sokkal színesebb, és több következtetést is le lehet vonni belőle. Elsősorban, hogy sok ilyen cég éppen a munkanélküli-átképző programok kihasználására jött létre (ezekre utal a vállalkozói és személyiségfejlesztő programok nagyon magas aránya a többi intézményhez képest). Az utolsó két évben beállt elmozdulás viszont mutatja, hogy véget értek azok a programok, amelyek a kisvállalkozókat támogatták - arányuk jelentősen visszaesett. Megnőtt viszont az érdeklődés a nyelvek iránt - ezeknek száma és aránya megnőtt. Ha megnézzük az utóbbi két év munkaerő-piaci támogatási programjait, akkor érthetővé válik, hogy miért nőtt tovább a személyiségfejlesztő és ún. orientációs programok száma. Ezeknek tartalmáról és effektivitásáról már az összegző táblázatnál szóltunk. A szakmunkásképzés aránya az utóbbi két évben gyöngült, és megjelentek az egyes „keresett” szakmákra való felkészítések - ezek, mint betanított munkás végzettséget nyújtanak elsősorban az építőipar és a gépgyártás (autógyárak) számára. Jelentősen megemelkedett a lektorképzések száma - a szinte nem is létező egy darab képzéshez képest már 15 ilyen szerepel a képzésben. Hogy ezek keretében az intézmények saját lektorgárdájukat erősítik-e, vagy általános képzést végeznek, az sajnos nem derül ki a nyilvánosságra hozott anyagokból. A többi területen szinte semmilyen elmozdulás nem történt.
